A táplálkozástörténelem az emberiség táplálkozását kutatja a legkorábbi időktől kezdve egészen napjainkig. A különféle források (írott és íratlan) tanulmányozásából érdekes és értékes információkat meríthetünk. A táplálkozás alakulását, változását a történelembe ágyazva célszerű vizsgálni, hiszen így válnak érthetővé az ok-okozati összefüggések. Kapcsolatot fedezhetünk fel a külső tényezők (háború, éghajlati változások, ideológiák) és az étkezés alakulása között. A mai kor táplálkozási szokásait a múlttal egybevetve pedig érdekes hasonlóságokat illetve különbözőségeket találunk. Őskor növényi táplálkozása Ókor növényi táplálkozása I. ...
Read MoreHosszú élet japán titka Az irányzat elnevezése a görög macro (hosszú) és bios (élet) szavak összetételéből ered. Jelentése: hosszú élet. Távol-Keleten egy japán szamuráj család leszármazottja -George Ohsawa- kezdte el terjeszteni. Később átkerült más kontinensekre is, Európában és az USA-ban a képen látható Michio Kushi tette ismertté, az ottani viszonyokhoz igazítva. Folytonos változás - a taó Az irányzat filozófiai alapja a taoizmusra épül. A kínai filozófia az állandóan mozgó és szakadatlanul változó valóságot taónak nevezi. Az ember ...
Read MoreJunk food és egészséges alternatívák A XX. század sok olyan újdonságot hozott a táplálkozásban, mely az ételek beltartalmi értékének romlását okozta. A tartósítószerek, az élelmiszer színezékek, a félkész ételek számos betegség kialakulását erősítették. Az összefüggések felismerése arra buzdít, hogy fordítsunk figyelmet táplálkozásunkra! Ezeknek az ún. civilizációs betegségeknek az elkerülésében, avagy kiküszöbölésében napjainkban egyre nagyobb szerepet játszanak az alternatív táplálkozási irányzatok. Ezek az étkezésben kialakított változtatásokkal kívánják az egészséget megtartani, vagy annak visszaállítását elősegíteni. Közülük, a ...
Read MoreRómai örökségünk A mai gyümölcs- és szőlőkultúránkról azt tartják, hogy római alapokra épül, de már az ezt megelőző időkben is létezett gyümölcstermesztés hazánkban. A rómaiak megjelenése a Kárpát-medencében (i.sz. 1-5. sz) új növényeket és mezőgazdasági eljárásokat ismertetett meg az itt élőkkel. Gyümölcsök közül a sárga- és őszibarack, körte, szilva, dió és a (bor)szőlő jelentek meg újdonságként és kerültek termesztésre. A füge, olajbogyó, datolya kereskedelem révén jutott el hozzánk. Pannon ősgabona A lakosság és az itt állomásozó ...
Read MoreAz újkor (1492-1918) jelentős változásokat hozott a mezőgazdaságban, az iparban és az eszmeiségben is. A tőkés átalakulás klasszikus útját Anglia valósította meg. Ott jelent meg elsőként az új típusú termelési forma, zajlott le a polgárosodás és vált a pénz a hatalom fokmérőjévé. Franciaország tovább őrizte a régi formákat, más jellegű volt a társadalom, az adóterhek megoszlása és a gondolkodás is. A Napkirály udvara XIV. Lajos (Napkirály) udvarára egyszerre volt jellemző a végletekig elvitt rendszerezettség ...
Read MoreA középkor, mint történelmi korszak, Róma bukásától (476) Amerika felfedezéséig (1492) terjedő időszakot jelöl. Első szakaszára új gazdasági, társadalmi és ideológiai formák megjelenése jellemző. A 4. században kezdődő nagy népmozgás (népvándorlás) idegen népeket (gótok, vandálok) sodort Európába, akik keveredtek az itt élőkkel. Az új népeket az itteniek „barbároknak”hívták, mivel az övékétől gyökeresen eltérő életmóddal, szokásokkal rendelkeztek. „Barbár” étkezés Az újonnan betelepülők a földművelést nem sokra becsülték, feldúlták a földeket. Főként szilaj állattartással (sertés, ...
Read MoreRÓMAIAK Földművelő politikusok Itália termékeny földje kedvezett a mezőgazdaságnak. Rómában hosszú ideig a földművelést tartották a szabad emberhez egyedül méltó foglalkozásnak. A korai századokban az államférfiak, hadvezérek is folytattak ilyen jellegű tevékenységet, melyet családneveik is jeleznek: Cicero (cicer: borsó); Fabius (faba: bab). A híres római kása A hüvelyeseken kívül (bab, borsó, apró szemű lencse) termesztettek sárgarépát, feketegyökeret, spárgát, karalábét, káposztát, tökféléket is. A hagymák különféle változatait ismerték: vöröshagyma, fokhagyma, póré-, mogyoró-, metélőhagyma, és szívesen fogyasztottak ...
Read MoreGÖRÖGÖK Az ókori Görögországban –a földrajzi adottságok miatt (hegyvidék, erdők, sziklás részek)- kevés volt a művelhető földterület. Egyiptomtól eltérően itt nem volt folyó, ezért istenként a földművelést tisztelték. Déméter személyében magát a földet is oltalmazó hatalomnak tartották, aki a gabona és minden egyéb növény védelmezője is. Mediterrán gyümölcsök A görög mezőgazdaság elsősorban gyümölcstermesztésre, szőlő- és kertművelésre volt berendezkedve. Gyümölcsök közül ismert volt az alma, körte, gránátalma, szőlő. Az almát és a birsalmát nem csak nyersen, ...
Read MoreEGYIPTOM Az ókori Egyiptom konyhaművészetére és étkezési kultúrájára a templomok és sírok falán fellelhető ábrázolásokból, valamint száraz klímájának köszönhetően, a sírokban megőrződött ételekből tudunk következtetni. Nílus, az éltető folyó A történelemből jól ismert, hogy az egyiptomiak életét nagyban befolyásolta a Nílus áradása. A folyót istenként tisztelték, ajándékokkal látták el és fohászkodtak hozzá. A szabályos időközönként jelentkező dagály után ottmaradó dús fekete föld tette lehetővé a földművelést. Apró tehenek húzta könnyű faekével művelték meg a ...
Read MoreMEZOPOTÁMIA Az első ismert civilizációt, a termékeny félhold övezetében, két folyó (a Tigris és az Eufrátesz) közé helyezi el a történetírás. Az ott élő sumér nép csatornarendszer kiépítésével hasznosította a folyók áradását, és termesztett gyümölcsöket, zöldségeket és gabonákat (árpát és tönkölybúzát). Agyagtáblák Étkezésükre vonatkozó hasznos információt nyújtanak azok a terrakotta agyagtáblák, melyek ötezer évvel ezelőtti időből is már 100-féle leves és 20-féle sajt létezéséről írnak. Hammurapi -az óbabilóni birodalom uralkodója- törvénykönyvében nemcsak a jogalkotásra fordít ...
Read More