rss

Összes

Alkategóriák

Gyógyító természet – Téli egészségvédelem a vese jegyében

vasárnap, október 28th, 2018

Télen a természet erőt gyűjt a növekedéshez. Az önmagunkba fordulás, a csend, nyugalom és a meditáció időszaka. Az új erő gyűjtésének ideje. A túlságosan erős hideg viszont ártalmas az élő szervezet számra. A víz jéggé fagy, a víz elem blokkolódik.

A kínai gyógyászat a tél időszakához a víz elemet rendeli. A víz elemnek pedig a testben a vese és párja, a húgyhólyag felel meg. A vese folyadékszűrő és kiválasztó szerv, de egyben az életenergia, a Qi lakóhelye is. A szaporodás is a vesékhez kapcsolódik. A szerv védelme ezért kiemelten fontos.

A vese erősítése a légzéssel és a táplálkozással történik.

Ha a víz elem egyensúlya megbomlik, akkor az ember hajlamos az aggódásra és félelemre. De fordítva is igaz, az aggódás és félelem gyengíti a vesét.

A következő betegségek gyakorisága figyelhető meg ebben az időszakban:

Megfázás, vagy felfázás, s az ehhez kapcsolódó betegségek: hideg láb, hólyaghurut, hideg következtében kialakuló asztma

Hátfájás, porckorongproblémák (főleg a deréktól felfelé lévő csigolyáknál)

Húgyúti betegségek, gyakori vizelés, vesemedence gyulladás, vesegörcs

Csontozat betegségei: csontritkulás, csonttörésre való hajlam

Lelki szinten: félelem, aggódás, tömegiszony, klausztrofóbia, tériszony magasságiszony, vizsgadrukk.

Téli időszakban gyakrabban fordulnak elő depressziós megbetegedések. A hideg időjárás hajlamossá tesz a lehangoltságra, ezért különösen fontos a testmozgás, és az aromaterápia alkalmazása is jó lehet.

Téli táplálkozás

A hagyományos kínai orvoslás nagy hangsúlyt helyez a táplálkozásra is, mivel úgy véli, hogy a szervezet energiaáramlását, a jin-jang és az öt elem szerinti egyensúlyt befolyásolni tudjuk a  megfelelő ételek fogyasztásával is.

Megkülönböztetnek forró, meleg, hideg és hűvös típusú ételeket.

Télen a forró és meleg ételeknek kell túlsúlyba kerülniük az étrendünkben. Ilyenkor nem javasolt a túl sok gyümölcs, a tejtermék, a saláták. A hűtőből kivett ételek ilyenkor javasoltak a legkevésbé!

Ezek ugyanis jellegüknél fogva hűtő hatást gyakorolnak a szervezetre. A vitaminpótlás szempontjából persze fontos a friss gyümölcs és a nyers zöldségek fogyasztása, de a melegítő hatású gabona- és zöldségfélék tegyék ki az étrendünk nagy részét.

A forró vagy meleg levesek különösek javasoltak, valamint a meleg vagy forró hatású fűszerek, hagymafélék fogyasztása. A vegetáriánusok növeljék a magas fehérje tartalmú hüvelyesek mennyiségét.

Melegítő hatású ételek és italok:

hagymafélék, gyökérzöldségek (sárgarépa, petrezselyem), krumpli, cékla, fekete retek, csicsóka, fafülgomba, datolya, dió, szezámmag, fűszerek közül: gyömbér, kardamom, fahéj, szerecsendió, szegfűszeg, mustár, chili, curry, paprika, torma, oregano, kakukkfű, bazsalikom, kömény.

Folyadék:

A napi folyadék egy részét kiválthatja a vörös tea vagy a gyógytea is. Kellemesen felmelegíti testünket. A gyógytea lehet gyömbérből vagy fahéjból készült tea, vagy gyömbéres datolyás tea.

Fontos! Lázas állapotban ne fogyasszunk melegítő hatású teát, pl. gyömbért vagy fahéjat!

A szervezet melegen tartása

Télen javasolt korán feküdni és későn kelni. A szervezet melegen tartása érdekében jót tesz esténként a meleg vizes lábáztatás, a lábunkat tegyük kb. 10-15 percre bokáig érő vízbe. A víz legyen minél melegebb.

Másik lehetőség a forró vízzel töltött melegítő palack használata. Ágyba fekve helyezzük a vesetájékra kb. fél órára.

A megfelelő öltözködés sem elhanyagolható, a topok, és vékony talpú cipők viselése komoly egészségügyi problémák kialakulásához vezethet.

Hordjunk derékvédőt (divatos is és sokféle színben kapható) illetve a cipőbe, csizmába helyezhető mosható thermo talpbetétet.

Kezelésre bejelentkezés: Kálmán Renáta (Szeged) 06 30 913 65 76

0 Hozzászólás

Szakrális gyógynövények – november

szombat, október 27th, 2018

Napjainkban egyre nagyobb az érdeklődés a természet gyógyító ereje és a gyógynövények iránt. A történelem kezdetén az ember a természet működésével összhangban alakította ki életritmusát. A természeti folyamatok belső út mintájául szolgáltak. A természet ritmusát követve az ember hitte és tapasztalta, hogy egészségesen, lényének megfelelően él. A gyógynövényekben felfedezzük a természetben rejlő gyógyító erőket, vagyis jótékonyan hatnak testünkre és lelkünkre. A természet bölcsességét összekötötték szakrális ünnepekkel is.  Ez a sorozat ebből a szemszögből mutat be hónapról-hónapra néhány gyógynövényt.

NOVEMBER

„Az elhunyt ősök felé, az alvilágba megnyílik a kapu, az átjáró…”

Mindenszentek ünnepe, november 1-jén, a szentek múlhatatlan világát állítja szembe az elmúló természettel. A keresztény ember hite szerint a halálban Isten szeretetével találkoznak. Aki hagyja magát megváltoztatni e szeretet által, megszentelődik. November 2-án megemlékezünk minden elhunytról,

A kelták több mítoszt ismertek a túlvilági utazásról. Nem féltek a haláltól. Számukra a halál csupán átmenet ebből a világból egy boldog országba.

A Mindenszentek ünnepe fontos fordulópont a természetben.

Most már nem gyűjtünk több növényt. Ami a földben van, az már ott is marad. Nem is ültetünk ilyenkor már semmit. Ebben a sötét időszakban az emberek kifüstölték házaikat. Így akartak megszabadulni a rossz energiáktól és a betegségektől. A középkorban nagy borókatüzeket tartottak.

Boróka

Kedvelt füstölőnövény.

Ellenállóvá tesz, megtart a valóságban, gyökereivel segít szilárd talajra találnunk, megerősít minket. Egészségünk őre. A kelták szent faként, védő- és életfaként tisztelték. A borókagyanta fertőtlenítő tulajdonságú.  Betegágyaknál is használták, fertőtlenítő hatása miatt, valamint oldja a tüdőben lévő váladékot, segít reumás fájdalmak esetén.

Fenyőgyanta

Szintén kedvelt eszköze a füstölésnek.  A fenyőgyanta gőze erősíti a tüdőt, antiszeptikus, serkenti a vérkeringést.

Orvosi zsálya

Kedvelt füstölő- és gyógynövény is.

A zsálya szó jelentése salvia=üdvözültnek lenni szentnek lenni.

Támogat, segít vágynak megvalósulásában, segít megszabadulni a régi dolgoktól.

Betegágyaknál használták, valamint az indiánok a gyógyítási szertartásaik előtt alkalmazták. Felfrissíti a szellemet és segíti az emlékezést. Füstje képes megszüntetni a negatív energiamezőket és antiszeptikus hatású.

Rozmaring

Füstölőnövény. Az egyiptomiak, görögök és rómaiak a lakóhelyiségek és az istálló kifüstölésésére használták. A rozmaring melegség- és védettség érzést biztosít. Erősít az akaratot és segít világosan gondolkozni.

Novemberben van Szent Katalin napja is.

Katalin a bölcsességet testesíti meg.

Ünnepéhez a levendulát kötik. A levendula segíti az alvást, nyugtatja az idegeket.

Vasfű

A vasfű az ősi növények közé tartozik. Kelta eredetű, druidafűnek is nevezik.

A növényt azért alkalmazták, hogy emlékezzenek álmaikra. A vasfű megmutatja az utat a lélek tudatalatti területeihez, emlékeztet belső erőnkre.

A vasfű főzete tisztítja a vesét, a májat és a lépet. Segít migrén, idegfájdalmak, álmatlanság esetében.

Azt tartják, hogy a vasfüvet tesz a cipőjébe, az hosszan gyalogolhat anélkül, hogy elfáradna.

A gyógynövények fogyasztásáról, pontos adagolásáról mindenki körültekintően tájékozódjon!

0 Hozzászólás

Téli immunerősítés receptekkel

péntek, október 26th, 2018

Megjelent a Tudatos életmód sorozat negyedik része, a Téli immunerősítés receptekkel című kiadványom.

A tartalomból:

Teli címlaphTudatos táplálkozás – téli ízek

Az immunrendszer erősítése természetes módszerekkel

Masszázzsal az egészségért

Hangulatjavító ételek

Hangulatjavító illatok

Töltekezzünk színekből!

Téli reform receptek (+Karácsonyi reform ételek)

Ára: AKCIÓ! 900 ft + postaköltség

Megrendelhető a következő e-mail címen: renata.kalman@lettudatos.com

A sorozat további részei:

Tavaszi megújulás receptekkel

Nyári feltöltődés receptekkel

Felkészülés az őszre receptekkel

 

1 Hozzászólás

Sütőtökös-mákos pite

péntek, október 26th, 2018

Sütőtököt nem csak megsütve fogyaszthatjuk, hanem főételként is készíthetjük vagy süteményekbe is tehetjük.

Hozzávalók:

Tészta:

45 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt

15 dkg finomliszt

csipet só

20 dkg kókuszzsír vagy vaj

2,5 dkg élesztő

víz (kb. 70 ml-1 dl)

1 tk barna cukor

Töltelék:

40 dkg sütőtök (tisztítás után)

20 dkg mák

15-20 dkg nádcukor vagy barna cukor

fél citrom reszelt héja

1 tk fahéj

Elkészítése:

Az élesztőt a cukorral elkevert vízben felfuttatjuk. A kétféle liszthez hozzáadjuk a sót, elmorzsoljuk a puha zsiradékkal, majd hozzáadjuk a felfutott élesztőt és összegyúrjuk.

Két részre osztjuk a tésztát és mindkettőt tepsi nagyságúra nyújtjuk.

Töltelék:

A sütőtököt meghámozzuk, lereszeljük.

A mákot megdaráljuk, hozzáadjuk a cukrot, a fahéjat, a citromhéjat és kevés vizet ráöntve felfőzzük. Hozzáadjuk a lereszelt sütőtököt és rövid ideig együtt pároljuk.

A kihűlt tölteléket egyenletesen szétterítjük a tepsiben elhelyezett tésztalapon.

Ráhelyezzük a második tésztalapot, tetejét villával megszurkáljuk.

200 fokon tűpróbáig sütjük.

További tökös receptek

Sütőtökös-burgonyás szabdzsi

Sütőtökös szabdzsi

Sütőtökkrémleves

Gyömbéres sütőtöktorta

Póréhagymás sütőtökkrémleves

Pite variációk különböző töltelékekkel:

Almás

Meggyes

Rebarbarás-almás

Szilvás

Zabpelyhes-barackos

4 hozzászólás

Sárgarépás sütőtök krémleves

péntek, október 26th, 2018

Hozzávalók:

  • 2011_12080005bkb. 1/2 kg sütőtök
  • 2 sárgarépa
  • 1/2 mokkáskanál őrölt római kömény
  • 1/2 mokkáskanál őrölt koriander
  • 1/2 mokkáskanál kurkuma
  • 1/4 mokkáskanál őrölt bors
  • 1 1/2 teáskanál só
  • 1 evőkanál olaj

Elkészítése:

A sütőtököt és a sárgarépát megtisztítjuk és nagyobb darabokra vágjuk.

Az olajon rövid ideig pirítjuk a római köményt és a koriandert, majd hozzáadjuk a kurkumát a borsot és felengedjük kb. 2,5 l vízzel.

Beletesszük a zöldségeket és a sót, majd puhulásig főzzük.

Mikor langyosra hűlt, botmixerrel krémesítjük.

Kapcsolódó receptek:

Sütőtökkrémleves

Póréhagymás sütőtökkrémleves

0 Hozzászólás

Gyömbéres sütőtöktorta

vasárnap, október 21st, 2018

A sütőtököt nem csak megsütni lehet, vagy főételként elkészíteni, hanem torta is készülhet belőle…

Hozzávalók:

Omlós tészta

  • 250 g liszt
  • 100 g növényi zsiradék (pálma- vagy kókuszzsír)
  • 2 evőkanál nácukor
  • 1 csipet só
  • ½ kk sütőpor
  • kevés víz
  • zsiradék a forma kikenéséhez

Töltelék:

  • 700 g sütőtök (tisztítás utáni súly)
  • 100 g nádcukor
  • 1,5 dl (növényi) joghurt
  • 1 kk őrölt gyömbér
  • ¼ kk reszelt szerecsendió
  • ½ kk őrölt fahéj
  • 1 citrom reszelt héja
  • 2 ek vaníliás pudingpor

Elkészítése:

Az omlós tésztához a felsorolt hozzávalókat összegyúrom, csak annyi vizet teszek hozzá, amitől összeáll.

A sütőtököt meghámozom, felszeletelem, kis kockákra vágom, edénybe teszem, ½ dl vizet öntök alá és puhára párolom. Kihűtöm.

A sütőt előmelegítem 200 ˚C-ra. Kikenek növényi zsiradékkal egy kb. 26 cm átmérőjű cakkos gyümölcstorta formát.
A tésztát a formába simítom.

A maradék tésztából, tésztalevelek készíthetők.
A torta formában lévő tészta tetejére sütőpapírt terítek, beleszórok 350-400 g szárazbabot vagy borsót nehezéknek, majd 10-12 percig elősütöm.
A tésztaleveleket is megsütöm. Visszakapcsolom a sütőt 180 ˚C–ra.

Öntet:

A nádcukrot elkeverem a joghurttal, a fűszerekkel, a pudingporral, végül az alaposan megmosott, megsikált citrom lereszelt héjával.A tököt a tésztára terítem, ráöntöm a fűszeres keveréket és közepes bordamagasságon 1 órát sütöm. Tűpróbával ellenőrzöm. A tortát a formában hagyom kihűlni.
Tálalás előtt meghinthető vaníliás-fahéjas porcukorral, végül a tetejére teszem a tésztaleveleket.


0 Hozzászólás

Sütőtök lapcsánka

vasárnap, október 21st, 2018

Hozzávalók:

  • 1 kisebb sütőtök
  • 1 fej hagyma
  • 1 mokkáskanál őrölt bors
  • 1 teáskanál só
  • kb. 5-7 evőkanál liszt
  • olaj


Elkészítése:

A megtisztított sütőtököt nagy lyukú reszelőn lereszeljük. Hozzáadjuk a fűszereket és az apróra vágott hagymát.

Annyi lisztet keverünk hozzá, amitől a massza összeáll.

Evőkanál segítségével kis darabokat szaggatunk és a felforrósított olajba téve kisütjük.
Sütés közben lapítsuk le, hogy jól át tudjon sülni!

Körettel és salátával kiegészítve fogyasztjuk.

Kapcsolódó recept:

Lapcsánka (burgonyából)

0 Hozzászólás

Átváltozások

vasárnap, október 21st, 2018

Az ágak egyszeriben szellőssé, kopárrá váltak, pőreség vesz erőt a tájon. Megfogyatkozott tollas barátaink köre is. Az itt maradók: cinkék, verebek, varjak-, portyáznak a földből kikandikáló eleségre, vagy a fákon foghíjasan ottfeledett dérlepte gyümölcsöket, fennakadt diót kapják el a csőrükkel.

A sünök is elfoglalták fészküket, ilyenkor már érdemes békén hagyni a gyanúsan buckásodó avarcsomókat.

A csípősen józanító reggeleken sietősen igyekszünk lefejteni magunkról a ránk gabalyodó, levegőben úszó ezüstös szálakat.

Ökörnyál vagy pókvitorla? Nekem ez utóbbi kedvesebben hangzik, s ha lenne időm, kiböjtölném, hogy meglássam a rajta közlekedő utast is, hiszen ezért készülnek ezen rejtélyes fonalak.

De asszociálnak valami másra is… bizonyos tanok szerint az ember testi és szellemi részét földi élete során ezüstszál vagy ezüstfonál tartja egyben.

Az évkör ezen időszakában pedig a lét, a létezés utáni állapot és a kettő közötti kapcsolat boncolgatása jóval kiemeltebb szerepet kap, mint máskor. Az Enyészet havának ünnepei (pl. a Halottak napja) ezt a felfoghatatlant igyekeznek kicsit kézzelfoghatóbbá tenni.

Legalább ezen a napon kénytelenek vagyunk tudomásul venni, hogy: van halál. Talán nincs is olyan ember, akinek ne lenne olyan hozzátartozója, aki már eltávozott az élők sorából, ezért belső indíttatásból vagy csak kötelességszerűen, de kizarándokol a temetőbe. Legalább ezen a napon.

Mécsesek lobbannak, zizeg a koszorút tartó zsineg. Mintha feltámadó lelkiismeretünknek adóznánk ezzel, s leróni igyekeznénk azt, amit akkor nem tudtunk, vagy valamiféle elrendezést szeretnék tenni, így utólag.

A házakból is gyakrabban szüremlik ki a magunk gyújtotta fény: gyertyák karcsú lángja hajladozik, mécsesek kényelmesen elterülő lángja bólogat.

Talán így szeretnénk pótolni a kívül egyre fogyatkozó világosságot.

Ablakpárkányra sorakoztatott bogárszerű lángok: mintha hazavárnánk valakit…, vagy magunkhoz vonzani igyekeznénk a szerencsét, a boldogságot?

A fény a győzelem jele is, a kívül vagy belül lakozó rossz feletti győzelemé. A negatív erőn győzedelmeskedő hőst pedig fényárral illik köszönteni.

A mai kor reflektorfénye ennek a ragyogó fénynyalábnak egy megcsúfolt utánzata.

Ha fény van a közelünkben, akkor látunk, de egyben mi is láthatóvá válunk. Ezt a láthatóvá válást, viszont tudni kell viselni is.

Velünk együtt azok is látnak, akik a közelünkbe jönnek, mert részesei lesznek a fénynek, bárki gyújtotta is.

Ha viszont nincs fény, a szem egy idő után alkalmazkodik, s megszokja a sötétet. Lassan már nem is tűnik olyan zavarónak. Elfogadjuk a helyzetet.

Később meg már egyenesen igyekezni fogunk másokat is meggyőzni arról, hogy valójában ez a természetes: azaz hogy a tárgyaknak tompán ellengő körvonala van, hogy csak nagyjából tudjuk behatárolni a dolgokat és nincs is igazi jelentősége annak, hogy jól lássunk.

Mert a sötét eltakarja a precíz kontúrokat, s nem teszi piedesztálra a fogyatékot sem. Egyfajta felmentést ad a hibákért, hiszen nem mi tehetünk arról, hogy rosszak a látási viszonyok.

Megszabadulunk a felelősségtől is: semminek nem mi vagyunk az okai. Fény és homály – valóság és illúzió...

Hideg fuvallat borzongat meg, magamra terítem a kabátomat. A mozdulattól lecsúszik a karkötőm. Egymás mellett sorakoznak a felfűzött gyöngyszemek: mélybordó, óarany, szürke, éjkék…

Születés, élet, hanyatlás, halál… és kezdődik újra: mélybordó….

4 hozzászólás

Iskolai tízórai ötletek

kedd, október 2nd, 2018

A család étkezése  úgy alakul, hogy a gyerekek a tízórait viszik az iskolába, az ebédet pedig otthon költik el. Ha valamelyikük nem végez délben, hanem 1-kor vagy fél 2-kor, akkor bőségesebb tízórait kap.

Kis zsákokat készítettem erre a célra.

Tízóraira vagy házi péksüteményt vagy szendvicset visznek. Esetleg valamilyen gyümölcssalátát kis dobozkában, amit mini favillával lehet megenni.

Folyadéknak citromos gyümölcstea, kókuszkaramell, karobital vagy malátakávé kerül az üvegbe.

Péksütemények közül néhány nálunk népszerű fajta: karobos csiga, szilvalekváros bukta, briós (madárka), áfonyás-szezámos kalács.

A szendvicset megkenem lencsepástétommal, margarinnal (tudom, hogy nem a legjobb választás vagyis nem jó választás, de a vaj az allergia miatt nem mehet, a pálmazsír meg túl „zsíros” állagú), erre jön valami zöldség: cukkinikarika, paprika, illetve egyéb más: tofu (reszelve vagy szeletben) vagy növényi sajt, illetve amelyik eheti, annak sima (tejből készült) sajt.

Paradicsom nem kerül bele, mert szétáztatja a szendvicset, harapni meg kockázatos lenne…

A csíráztatást általában ősztől tavaszig folytatom rendszeresen, így abban a szezonban csíra is kerül a szendvicsekbe.

0 Hozzászólás

Szakrális gyógynövények – október

szombat, szeptember 29th, 2018

Napjainkban egyre nagyobb az érdeklődés a természet gyógyító ereje és a gyógynövények iránt. A történelem kezdetén az ember a természet működésével összhangban alakította ki életritmusát. A természeti folyamatok belső út mintájául szolgáltak. A természet ritmusát követve az ember hitte és tapasztalta, hogy egészségesen, lényének megfelelően él. A gyógynövényekben felfedezzük a természetben rejlő gyógyító erőket, vagyis jótékonyan hatnak testünkre és lelkünkre. A természet bölcsességét összekötötték szakrális ünnepekkel is.  Ez a sorozat ebből a szemszögből mutat be hónapról-hónapra néhány gyógynövényt.

OKTÓBER

„Aki a szelet nézi, nem vet az, és a ki sűrű fellegre néz, nem arat.”

Az október már igazi őszi hónap. Ahogy növekszik a sötétség, húzódik vissza a növény és figyel jobban az ember is befelé magába.

„Minden dolognak, bizonyos ideje vagyon, a Bölcs mondása szerint. Azért a gyümölcs leszedésére is eggyik üdő alkalmatosabb a másiknál. A régiek ősszel, mikor a nap az éjtszakával egyenlő volt, örömesben szedték a gyümölcsöt. De nem elébb, hanem tizenötödik napja után a holdnak. .. Minek utána le-szedik a gyümölcsöt, nem kell mindjárt pincébe tenni, mert eleinten igen izzad, az után a rothadásra hajlandóbb. Hanem elsőben vagy a kertben rakásban hadgyák tiszta időben egynéhány nap, vagy valami szárazabb helyre, akár szellős kamrába, míg megtikkad…” (Lippay János jezsuita pap Posoni kert c. mű szerzője)

Tehát szeptember 23-án (Őszi napéjegyenlőség idején) szedték le a gyümölcsöt és a Telihold utáni minimum 15. nap után. Leszedés utána kicsit hagyták megszikkadni (megszáradni) és csak utána tették be a kamrába…

Még szeptemberi ünnep, de közel van októberhez, úgyhogy most ejtünk róla szót.

Mihály-nap

Szent Mihály arkangyal ünnepe. A középkorban a földművesek fizetésnapja volt.

Isten az angyalai által kommunikál az emberekkel. Mihály arkangyal egyik feladata egy város vagy egy ország védelme. Harcol a Gonosz ellen, és győzelemre segíti a Jót. Valamint lelkeket kísér a túlvilágra, a szent fénybe.

Ez az ünnep arra is emlékeztet, hogy életutunkon segítőkkel találkozunk, akik jelekkel segítenek, megvédenek a veszélyektől, vagy olyan valakit küldenek elénk, aki a legmegfelelőbb szavakat mondja az adott pillanatban.

Gyógynövények és szimbolikus növények

Angyalgyökér

Egy 10. századi bölcsesség szerint: “Az angyalgyökér legfőbb jó tulajdonsága, hogy kiűzi a szervezetből a mérgeket, és felmelegíti a testet.” Az Angyalgyökeret mellkasgyökérnek is nevezik, mivel erősíti a tüdőt. Az ember teljes immunrendszerét erősíti. Gyomorerősítő, vízhajtó, és izzasztó hatású, tisztítja a vért. Paracelsus fertőzések elleni szernek tartotta.

A növénynek a mágiában is megvan a maga fontos szerepe. Tisztító erejét szent helyek és lakóhelyiségek megtisztításához használták. Úgy tartották, hogy a gonosz szellemektől is megvéd. Az angyalgyökér Mihály arkangyal energiájához tartozik, aki kíméletlenül elbánik a sötét teremtményekkel.

Az angyalgyökér segít távol tartani a negatív energiákat, erősíti a szervezetet, meggyógyítja a lelket. Ezért gyakran alkalmazták olyan gyógyítások során, amelyek célja a beteg testének megerősítése és komor gondolatainak elűzése volt.

Nagy csalán

A Nagy csalán magjai Mihály-nap körül érnek be, miután felszívták magukba a nyári napsütés melegét. Régen az emberek ezeket a magokat só közé keverték, vagy kenyérbe sütötték, mivel úgy tartották, hogy tüzes erőt ad a téli hónapokra.

A csalán tisztító hatású. Tisztítja a vért, méregtelenít. Reuma, köszvény, allergiák és bőrbetegségek ellen hatásos. A vesét is fokozottabb vízkiválasztásra serkenti. A vese- és hólyagkőképződésre hajlamosaknak érdemes rendszeresen csalánteát fogyasztaniuk, mert segítségével még idejében kiválasztódik a homok. Teája élénkítő hatású, sok vitamint és ásványi anyagot (pl. vasat) tartalmaz.

A középkorban úgy tartották, hogy a csalán megvédi a házat és az udvart a villámcsapástól.

Mihály napkor egyes női szertartáscsoportokban zöld csalánlevest és piros paradicsomlevest főztek. A csalánleves zöldje a fényenergiát, az elevenséget, a gyógyító erőt képviseli, a piros pedig a tűz energiájára és a vasra utal. A csalán és a paradicsom hatóanyagai jó hatással vannak a vérképzésre. A két szín komplementere egymásnak és tükörképszerűen viselkednek.

Mindkét szín fénylő és erőteljes sugárzó erejével támogatja a másikat. A két levest nem keverték össze, mert fakó szürke színt adott volna, és éppen ez a lényeg veszett volna el.

A gyógynövények fogyasztásáról, pontos adagolásáról mindenki körültekintően tájékozódjon!

 

 

 

0 Hozzászólás