Az Ókor kincse A szőlő az ókortól kezdődően nagy szerepet tölt be az emberiség életében. Megtaláljuk a sumérek, az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak táplálkozásában is. (lásd: Táplálkozástörténelem Ókor I-IV.) A termékenység, újjászületés, bőség jelképeként tartották számon. Telepítésére az i. e. VIII-VI. évezredtől vannak adatok. Az egyiptomi birodalomban már sokféle szőlőfajtát nemesítettek és ismertek, a falfestményeken gyakran ábrázolnak szüreti jelenetet. A görögök is foglalkoztak termesztésével, de az ókor legnagyobb szőlőtermesztői a rómaiak voltak. A Biblia ...
Read MoreŐsz során érdemes minél több gyümölcsöt és zöldséget fogyasztani, amíg lehetőség van erre, mert a téli hónapok során nem jutunk elegendő friss növényhez. A tárolással, fagyasztással, vagy akár természetes tartósítással megőrzött gyümölcsök és zöldségek –bármennyire körültekintőek vagyunk is-, a hetek, hónapok során jelentősen veszítenek vitamintartalmukból. Illatos gyümölcsök A szilva elősegíti az emésztést, ezen kívül E-vitamint és káliumot tartalmaz, valamint kiváló vasforrás. Az E-vitaminnak antioxidáns (sejtvédő) hatása van. Aszalással tartósítva télen is élvezhetjük előnyös tulajdonságait. ...
Read MoreA legősibb termesztett növény Nagy valószínűséggel a füge volt a legelső termesztett növényféle, legalábbis ezt igazolják a régészek által nemrégiben feltárt 11ezer éves fügemaradványok. A Bibliában az egyik legtöbbet említett gyümölcs. A pusztákban legtöbbször magányosan nő, a nomád pásztorok kedvenc csemegéje. Termését nyersen illetve szárított (aszalt) formában fogyasztották. A belőle készített fügés kalácsról szintén említést tesz a Biblia. Az Ókorban használt természetes édesítőszerek közé tartoztak: a méz, az édes gyökerek és édes gyümölcsök, mely ...
Read MoreA régi falusi házak udvarán szinte mindenhol találunk diófát, melynek lombja nyári estéken kellemes enyhet nyújt az alája telepedőknek. Értékes termése miatt pedig táplálkozásunk egyik fontos eleme. Dió a történelemben A diófáról említést tesz a Biblia, de a híres babilóni függőkertek növényei között is megtalálhatjuk (lásd: Táplálkozástörténelem Ókor I.). Hippokratész (ókori görög orvos) leírja a dió gyógyhatásait. Alkalmazását bőrfertőzésekre, kiütésekre és féreghajtásra javasolja. Apicius -híres római ínyenc- szakácskönyvében is szerepel a bemutatott ételek hozzávalói ...
Read MoreAz ősz a betakarítás, az aszalás, a télre való felkészülés időszaka. A természet visszahúzódik, lehullanak a fák levelei, az állatok felkészülnek a hideg időre, "feltankolnak" élelemből. Ezekhez a változásokhoz alkalmazkodunk mi emberek is. A meleg őszi időt még a könnyebb ételek fogyasztása jellemzi. Érdemes minél több gyümölcsöt és zöldséget fogyasztani, amíg lehetőség van erre, mert a téli hónapok során nem jutunk elegendő friss növényhez. A tárolással, fagyasztással, vagy akár természetes tartósítással megőrzött gyümölcsök és ...
Read MoreNéhány napja mintha más illata lenne a levegőnek. A földből kis zöld hajtások kunkorodnak elő és teljes erőbedobással nyomakodnak felfelé: élni akarnak. A földben csücsülő hagymák már ősszel felszívták a mostani növekedésükhöz szükséges energiákat, mely ott lakozott bennük egész télen át. Nem is sejtettük, hogy lépteink és a hótakaró alatt valódi energiaraktárak rejteznek. Egy láthatatlan kéz intésére most megkezdték feladatukat. De nem túl korai mindez, mire e nagy sietség? Hunyorgok a fénytől és ...
Read More
Egészségterápiák , Hagyományos kínai gyógyászat , Könyvtár , Táplálkozás
Táplálkozás télen, avagy felejtsd el az újévi fogyókúrát!
Hibát követ el az, aki tél közepén fogyókúrába kezd! A hideg hatású ételek (nyers ételek, saláta) a kínai gyógyászat (és saját tapasztalat) szerint ugyanis gyengítik az „emésztés tüzét”. A túl sok hűtő hatású táplálék akadályozza a lép munkáját, és ödéma, elhízás, híg széklet, hasfelfúvódás tünetei jelentkezhetnek. Az étkezések reggel 7 és este 18 óra között történjenek meg. Semmiképpen ne hagyjuk ki a reggelit! A gyomor időszakában, vagyis reggel 7 és 9 között, a leghatékonyabb ...
Read More
Hindu filozófia , Könyvtár , Szellem , Szellemi tanítások , Vallások
Megújulás, újjászületés a vallásokban
Tavasszal nemcsak a természet születik újjá, hanem mi emberek is megélünk valamiféle újjászületést, megújulást. Zúgó folyamként indul be egyfajta áramlás, keringés, az eddig felgyülemlett energiák utat törnek maguknak, s átrobbantják azt, ami korlátként útjukban áll. Minden pezseg, alakul, fejlődik… A tavaszi napéjegyenlőség egyensúlyi állapota, amikor egyforma hosszú a nappal és az éjszaka, majd a napéjegyenlőséget követő első holdtölte szinte minden vallásban fontos jelentéssel bír. A keltáknál a fák ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség ...
Read MoreAz udvaron térültemet-fordultamat mindig pajkos szemhunyorítással nyugtázta. A snájdignak cseppet sem nevezhető, narancsos orrú, gömbölyded alak minden évben kitartóan őrizte a telet házunk sarkához cövekelve. Ruházata a klasszikusokat idézte, mellényét eredeti széngombok díszítették, fejére felfordított kék fémvödör került, kezében pedig valódi cirokseprű ágaskodott. Nem sejtettem még akkor, hogy az évek múlásával együtt változik majd a hóember-divat (is) és holmi műanyagvödör és műrépa helyettesíti majd az eredetit, ha egyáltalán esik annyi hó, hogy ...
Read MoreAhogy haladunk befelé az év sötétebb felébe, egyre fogy a világosság, s reggelente élessé karcosul a levegő. Ha körülnézünk, összhatását látjuk színnek, íznek, illatnak. A meleg színskála kavalkádja erőteljes árnyalataival lengi körbe a tájat: a zöld már csak gyéren lelhető fel, helyette ott a lila, vörös, sárga, barna… A piac is más arculatot ölt, mint tavasszal. A kosarakban nem a tavasz zsenge fiataljai ücsörögnek már, hanem a nyarat megélt kincsek sorjáznak. Hol ...
Read More