Napjainkban egyre nagyobb az érdeklődés a természet gyógyító ereje és a gyógynövények iránt. A történelem kezdetén az ember a természet működésével összhangban alakította ki életritmusát. A természeti folyamatok belső út mintájául szolgáltak. A természet ritmusát követve az ember hitte és tapasztalta, hogy egészségesen, lényének megfelelően él. A gyógynövényekben felfedezzük a természetben rejlő gyógyító erőket, vagyis jótékonyan hatnak testünkre és lelkünkre. A természet bölcsességét összekötötték szakrális ünnepekkel is.  Ez a sorozat ebből a szemszögből mutat be hónapról-hónapra néhány gyógynövényt.

FEBRUÁR

Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe

„Ahogy a fény elűzi a sötétséget, és az árnyéknak ki kell térnie a nap útjából

A Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét február 2-án tartja a katolikus egyház, amikor a közösség Jézus bemutatását ünnepli.
Az ünnep eredete: Szűz Mária negyven nappal Jézus születése után bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. A jelen lévő idős Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered a szentelt gyertya, és a gyertyaszentelés szokása: a szentelt gyertya Jézus egyik legrégebbi jelképe.
A 10. századtól a nyugati egyház liturgikus könyvei egyre inkább Mária tisztulását emelték ki, és erről nevezték el az ünnepet: purificatio.
A magyar paraszti hagyományban a szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az embert: keresztelésig az újszülött mellett világított; amikor a fiatal anya először ment templomba, szintén gyertyát vitt a kezében; gyertyát égettek a súlyos beteg mellett, szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe, hogy az ördög ne tudjon rajta győzedelmeskedni. A gyertya fénye mutatja a haldoklónak a mennyei utat, füstje pedig elűzi, távol tartja a lélektől a gonoszt.

Gyógynövények és szimbolikus növények

Nyírfa

A keltáknál Birgit ünnepe volt. Ő a megfiatalodott istennő, aki visszatér a föld mélyéből és felébreszti a növényekben alvó magokat, felrázza a fákat, hogy a nedvek elkezdjenek keringeni bennük.
Birgit ünnepe a megtisztulás ünnepe is volt. Az addig érvényesülő sötétséget elkezdik felváltani az egyre világosuló nappalok. A kelták számára a nyírfa gyertyaszentelő fa volt. A nyírfa nedvét tisztító kúrákhoz alkalmazták.
Az ünnep jelentése: tisztuljunk meg mindentől, ami lelkünk fényét elhomályosítja. Bízzunk belső ragyogásunkban!
A nyírfa leveléből készített tea elűzi az év eleji fáradtságot, újra életerőssé és mozgékonnyá tesz. A levelek erős vízhajtó (!) hatása serkenti az anyagcserét. Keserű anyagai aktiválják a gyomrot és a szívet. Tisztítja a vért, serkenti a veseműködést.

Fagyöngy

A fagyöngy szintén ehhez az ünnephez kapcsolódik. A kelták szent növényként minden baj gyógyítójaként tisztelték.
A fagyöngy magjai a rigók közvetítésével szaporodnak, és csak a fákon hajtanak ki. A tölgyfákon növő fakínt különösen a legősibb időkben tartották gyógyerejűnek.
A fagyöngy termései, a sok fehér fényes bogyók, labdaformába rendeződnek az év legsötétebb időszakában. A kelta hagyomány szerint csak papok szedhették aranysarlóval. Férfiak és nők álltak a fa lábánál, és leterített lenterítőkre gyűjtötték a lehulló ágakat. Ugyanis, a fagyöngy, az „ég ajándéka” nem érinthette a földet.
A természetgyógyászat a fagyöngyöt rákbetegség gyógyítására alkalmazza. Főbb funkciója, hogy serkenti az immunrendszert, amely így lassítja a rákos sejtek növekedését.
A gyógynövények fogyasztásáról, pontos adagolásáról mindenki körültekintően tájékozódjon!