Szakrális gyógynövények – január

Napjainkban egyre nagyobb az érdeklődés a természet gyógyító ereje és a gyógynövények iránt. A történelem kezdetén az ember a természet működésével összhangban alakította ki életritmusát. A természeti folyamatok belső út mintájául szolgáltak. A természet ritmusát követve az ember hitte és tapasztalta, hogy egészségesen, lényének megfelelően él. A gyógynövényekben felfedezzük a természetben rejlő gyógyító erőket, vagyis jótékonyan hatnak testünkre és lelkünkre. A természet bölcsességét összekötötték szakrális ünnepekkel is.  Ez a sorozat ebből a szemszögből mutat be hónapról-hónapra néhány gyógynövényt.

JANUÁR

„Szemlélődőn, vagy tett között

éljük a nappalt, éjszakát,

és van barlang, hol éj s nap nincsen:

a magok titkos műhelye,

a szentek, bölcsek rejteke

hol ismeretlen, más törvény hat át.”

(Weöres Sándor)

A téli napfordulóval a fény újjászületését, a nappalok hosszabbodását kezdjük átélni. De a fény hiába erősödik, az igazi tél még csak most kezdődik. A kertben alszik az élet, a föld alatti gyökérgubancokban, hagymákban, gumókban. A fákban is megáll a nedvkeringés, a fagyott földből nem tudnak vizet felvenni. Az örökzöldek viszont szenvednek, ha rájuk süt a nap! A levelek párologtatnak, a növény pedig kiszárad, ha sokáig tart a derűs, fagyos időszak.

Január 6. Vízkereszt ünnepe

A három királyok meglátogatják az újszülött Jézust, és ajándékokat visznek neki: aranyat, tömjén és mirhát.
Az arany kifejezi, hogy a jászolban fekvő gyermek: király, akinek arany jár. Az arany a földinek az isteniben való részesedésére utal. A tömjén a bölcsességet jelképezi, amely az embert önmagán túlra vezeti, és megnyitja a transzcendencia: Isten felé. A mirha a gyógyító bölcsességet jelképezi. A mirha az édenkert gyógynövénye.
A három királyhoz a vándorlás motívuma kapcsolódik.
Szeretetünk aranya bearanyozza életünket az isteni szeretet fényével. Az ég felé szálló tömjén azt jelzi, hogy van bennünk valami, ami túlmutat a földi életünkön.
Fájdalmunk mirhája édenkerti növénnyé válik, amely minden sebünket képes begyógyítani.
Keresztény körökben január 6-án tartották a házak füstölését, amivel a kelták ki akarták űzni a démonokat a házból. és az istállóból.
Ezen a napon tömjénfüstös edényekkel járták be a házakat.

Gyógynövények és szimbolikus növények

Fenyő

Szent Hildegárd ezt írta a fenyőről: „A fenyő nagy erők hordozója. A rossz szellemek gyűlölik a fenyőfát, és elkerülik azokat a helyeket, ahol nő.” A kelták és a germánok életfaként tekintenek rá. Az évnek abban az időszakában, amikor a természet téli álmát alussza, a fenyő örökzöldje a remény jelképe.”
A fenyő gyantát tartalmaz. A gyanta kedvelt anyaga volt a kelták és germánok körében. Ez volt az otthoni tömjén, amely szent és gyógyító teret hozott létre. Tisztítja és javítja a levegő minőségét. Illata erősíti testi és lelki ellenálló képességünket.
Betegszobákat is füstöltek vele, hogy hozzásegítsék a betegeket a gyógyuláshoz. A fenyőgyanta illata hasznos köhögés esetén, hurutoldó hatású.
 

You May Also Like

Fitoterápia – Gyógynövényekkel való gyógyítás

A szervezet megtisztítása: böjtkúra

Egészségtől a betegségig

Moxa

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

  • Hírlevélre feliratkozás

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.