Az árpa könnyen emészthető gabona, hűtő hatást gyakorol a szervezetre, fogyasztása ezért főként meleg időben javasolt. Lázas betegek számára szintén hatásos, mert mérsékli a lázat.
Származási helye Tibet, egyes vidékeken a mai napig megmaradt nemzeti ételként. Az árpadarát megpörkölik és vízzel, valamint növényi olajokkal keverik össze. Kőrösi Csoma Sándor is gyakran fogyasztotta vándorlása során ezt az ételt.
Én buddhista kegyhelyen kóstoltam először árpából készült apró golyót, campát.
Távol-Keleten ma is közkedvelt az árpalisztből sütött kenyér. A tisztán árpalisztből sütött kenyér azonban nem emelkedik magasra, mert nincs benne sikér, hanem lapos marad, ezért érdemes búzaliszttel keverni.
Az árpaszemeket levesbetétnek használhatjuk. A lábasban vagy serpenyőben szárazon történő megpörkölés után főzzük bele a levesbe. Rövid idő alatt elkészül, és a főzés befejeztével a gőzben még tovább dagad, puhul.
Az árpa a következő formákban kapható: hántolt árpa (árpagyöngy), dara, liszt, pehely.

 Élettani hatásai

A teljes árpa gazdag nyomelemekben: káliumot, kalciumot, magnéziumot, foszfort tartalmaz (kétszer annyit, mint a barna rizs), melyek nagyon fontosak a normális szív- és agyműködéshez.
Nyugtató hatással van az idegrendszerre és vízhajtó hatású.
Kapcsolódó receptek:
Tavaszi zöldségleves árpagyönggyel
Székelykáposzta sült tofukockával