A gabonákat a szervezetre gyakorolt hatásuk alapján is csoportosítják. Tavasszal és nyáron a hűtő hatású (árpa, barna rizs), ősszel és télen pedig a melegítő hatású (zab, köles) gabonák fogyasztása javasolt.
A barna rizs inkább frissít, ezért tavasztól érdemes minél többször beiktatni étkezésünkbe.
A barna és a fehér rizst külsőleg összehasonlítva láthatjuk, hogy a hántolatlan rizsszemet nevezik barna rizsnek, mely szürkés színét a külső rétegről, az ezüsthártyától kapja.
A fehér rizs rosttartalma lényegesen kevesebb, emellett vitaminokban is szegényebb.
Táplálkozástani szempontból a barna rizs jóval értékesebb, hiszen rendkívül magas a rost-, az összetett szénhidrát és a B-vitamin tartalma. A szemek a korpát és csírát is tartalmazzák. Külső borítása – azaz korparésze – tartalmazza az oryzanol nevű vegyületet. Ez az anyag váltja ki a vér koleszterinszintjének csökkenését.
A magas rosttartalom gyorsítja a bélperisztaltikát, megköti a mérgező bomlástermékeket, melyek így természetes úton távoznak el a szervezetből.
Segíti a veseműködést, a vízkiválasztást, méreganyagokat köt meg és választ ki. Az agyra és idegrendszerre nyugtató hatást gyakorol.
Lábadozás, kimerültség, fokozott stresszhatások esetén, fogyasztása jó hatással van a szervezetre.
Bőrbetegségek, hajhullás kezelésére is alkalmazzák.
Konyhai felhasználása: köret, levesbetét, édesség (pl. rizsfelfújt).
A barna rizs elkészítési módja:
A rizst megmossuk és lecsepegtetjük.
1 evőkanál olajon kicsit megpirítjuk, majd felöntjük kb. 2-2,5-szeres mennyiségű vízzel és fedő alatt puhára főzzük.
Szükség esetén főzés közben pótoljuk a vizet.
Igény szerint fűszerezhetjük is, jól illik hozzá a petrezselyem, zeller, lestyán, borsikafű vagy a köménymag.
A már elkészült barna rizs szemei nagyobbak és keményebbek, mint a fehér rizsé.
Kapcsolódó receptek:
Barna rizses leves
Padlizsános-rizses egytál
Tofus-gabonás egytál
Brokkoliragu
Rukkolás pestomártás