Gyermekek táplálása és a reformkonyha
Hagyományos étkezést követő családban nevelkedtem. Az egészséges életmód és táplálkozás első gyermekem születésével, a várandósság idején vált fontossá életemben.
Érdekelni kezdett az ételek beltartalma, jelentősége és egészségvédő szerepe, más lett a szemléletmódom.
Táplálkozásomat és főzésemet egészséges, növényi alapú ételekből alakítottam ki.
Ezzel párhuzamosan környezetemben és életvitelemben is a természetes eredetű dolgokat kezdtem előnyben részesíteni. A tisztítószerek, kozmetikumok, házi gyógymódok területén is erre törekedtem.
Ismereteimet olyan tanulmányokkal és képzésekkel bővítettem, melyek az ember testi-lelki-szellemi egyensúlyát segítik elő.
Természetes volt számomra, hogy születendő gyermekeim táplálását és nevelését is ezzel összhangban valósítom meg.
4 gyermek édesanyjaként, ha meg kell fogalmaznom, hogy miért követem ezt az étkezést és életformát, akkor erre az a válaszom, hogy számomra ez segíti elő az egyensúlyt és a harmóniát testi, lelki és szellemi vonatkozásban.
Test-lélek-szellem
A helytelen táplálkozás fizikai szempontból betegségek kialakulását vonhatja maga után, pl. elhízás, mozgásszervi, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, daganatos megbetegedések. Ha ezek elkerüléséért tudunk tenni, akkor mindenképpen érdemes!
Az elfogyasztott étel viszont nemcsak testünkre van hatással, hanem kedélyállapotunkra, lelkivilágunkra és szellemünkre is.
Ha megfigyeljük, magunk is tapasztalhatjuk, hogy a különböző típusú ételek másként hatnak viselkedésünkre, de gondolkodásunkra is!
Egyesektől frissek és mozgékonyak leszünk, gyorsan jár az agyunk, mások fogyasztása után viszont fáradtságot, lustaságot vagy éppen nyugtalanságot, izgatottságot tapasztalunk.
Ha az étel friss, látványra, illatra és ízre kellemes, akkor testünk és tudatunk számára is ezeket a hatásokat közvetíti. Szervezetünkben működik egyfajta ösztön, mely vonzódik a természetes és éltető jellegű dolgokhoz.
Építsünk ételekből házat!
Ha az egyes ételcsoportokat felhasználva házat építenék, akkor annak alapját gabonákból, gyümölcsökből és zöldségekből alakítanám ki.
Kiegészítő részeit (tető, kémény) pedig tejtermékek, magvak képeznék.
Gabonák, mint energiaforrások
A gabonafélék elsősorban energiát adó táplálékok, legfontosabb tápanyagai a szénhidrátok.
Vitaminok közül megtalálható bennük a B1-, B2-, E-vitamin. Az idegrendszerre és a bőrre számos előnyös hatást gyakorolnak.
Hüvelyesekkel együtt fogyasztva ún. teljes értékű fehérjét képeznek. Ugyanez mondható el az olajos magvak és hüvelyesek párosításáról is.
Köretként használhatjuk a kölest, árpát, zabot, hajdinát, quinoát, amarántot.
A gabonákból kenyérfélék is készíthetők. A kenyér minősége függ a gabona feldolgozási módjától, azaz, hogy a szemeket hántolják-e vagy sem.
A hántolás nélküli, teljes kiőrlésű lisztből készülő termékek egyenletesebb energiaszintet biztosítanak, mint a fehér lisztből készülők, rostjaik révén pedig elősegítik az emésztést.
A gabonákat az alapján is megkülönböztetjük, hogy tartalmaznak-e sikért (fehérje) avagy sem.
Glutént tartalmazók: búza, tönkölybúza, árpa, rozs, zab
Gluténmentesek: köles, rizs, kukorica, hajdina, amarant, quinoa
Zöldségek és a gyümölcsök
A zöldségek és gyümölcsök nagy része természetes állapotában, hőkezelés nélkül fogyasztva a legértékesebb a szervezet számára.
A gyümölcsökben és zöldségekben lévő színanyagok fontos szerepet játszanak az egészség szempontjából. A legismertebb közülük a zöld színű klorofill, mely minden növényben megtalálható.
Zöldségek
A tavasz első növényeitől, az ún. ehető gyomoktól (pitypanglevél, tyúkhúr) kezdve, egész nyáron át őszig, folyamatosan van friss zöldség a szabad földben.
Télen a vermelt fajták (pl. sütőtök, fekete retek, cékla, burgonya) állnak rendelkezésre.
A csírák az ősztől tavaszig terjedő időszakban jutnak fontos szerephez. Ezek az apró zöld növények valóságos energiabombák. Koncentráltan tartalmazzák az élethez, növekedéshez szükséges vitaminok és ásványi anyagok tárházát.
Gyümölcsök
A gyümölcsök a vitaminok természetes forrásai az emberi szervezet számára.
C-vitamint tartalmaznak: eper, ribizli, meggy. A lila színű gyümölcsökben (pl. áfonya, fekete szőlő, fekete ribizli) lévő flavonoidok megkötik a szervezetben lévő szabad gyököket, ezáltal lassítják az öregedési folyamatot.
Lényeges, hogy minél több zöldséget és gyümölcsöt megismerjenek a gyerekek, és természetes formájukban naponta fogyasszák őket.
Magvak
Csonthéjasok: dió, mogyoró, mandula, pisztácia, kesudió, paradió, kókusz
Olajos magvak: mák, szezámmag, tökmag, napraforgómag, lenmag, fenyőmag
Értékes vitaminokat (B1-, E-vitamin) és ásványi anyagokat (pl. csonterősítő kalcium, magnézium, cink, szelén) tartalmaznak.
Az olajos magvak jelentős része antioxidánsban gazdag, melyek ellensúlyozzák a szabad gyököket és segítik megőrizni a szervezet fiatalságát.
A magvakat saláták, pástétomkrémek, sütemények készítéséhez használhatjuk.
Fogyasztásuk során viszont vegyük figyelembe, hogy magas olajtartalmuk növeli kalóriaértéküket is.
A natúr (ízesítés nélküli) változatokat részesítsük előnyben!
Tejtermékek
A tejről megoszlanak a vélemények. Ha tejet fogyasztunk, fontos, hogy ne hormonkezelt állattól származzon. A savanyított tejtermékek jobban emészthetők: kefir, joghurt.
A tejet növényi tejjel is helyettesíthetjük, pl. rizstej, zabtej, kölestej, kókusztej.
A növényi tejek alternatívát jelentenek azok számára, akik szervezete érzékeny az állati eredetű tejek valamely összetevőjére, vagy akik az egészség szempontjából előnyösebbnek tartják ezek fogyasztását.
Évszakok és ételek
Ételeink alapanyagait célszerű az adott évszakokhoz igazítani, azaz idénynövényeket fogyasztani.
A saját szezonjában érett növényekben több a tápanyag. Ezenkívül nem kezelik érésgyorsítókkal, melynek során ízetlen, kényszerérett gyümölcs vagy zöldség lesz az eredménye.
Nyáron a könnyedebb lédús, hűsítő jellegű (gyümölcs, zöldség, tejtermék), télen pedig a melegítő hatású (gabona és hüvelyes) hozzávalókból készült ételeket részesítsük előnyben.
Ízletes fogások egészségesen
Az ebéd általában két fogásból áll, a levest egytálétel vagy főzelék feltéttel egészíti ki.
A leves csillapítja éhségünket, illetve segít fedezni szervezetünk folyadékigényét.
Nyáron frissít és hűsít például a gyümölcs- vagy paradicsomleves, télen melegít a száraz babból készült leves.
A főzelékekről ne az iskolai menzák lisztes-rántásos emlékei jussanak eszünkbe. Hiszen alapanyagukat tekintve a zsenge zöldborsótól kezdve bármilyen zöldségből (pl. zöldbab, tök, burgonya, spenót) készülhetnek.
A hüvelyesből készülő főzelékek (lencse, cifra bab, gyöngybab stb.) jobban laktatnak, de fontos tudni róluk, hogy egyes fajtákat főzés előtt be kell áztatni.
Ha sűrítésre van szükség, akkor a hagyományos lisztes változat helyett alkalmazhatunk joghurtot, búzakorpát, zabpelyhet is.
Sütemények
Édességeket készíthetünk sütés és hőkezelés nélkül is, gyümölcsök, aszalványok, darált csonthéjasok vagy olajos magvak felhasználásával.
A főzéssel, sütéssel készülő reformédességek általában tojás nélkül készülnek, és nagy százalékban tartalmaznak teljes kiőrlésű lisztet.
A magas fehérjetartalmú lisztek pl. tönkölybúzaliszt, jobban „tartanak”, a péksütemény vagy tészta magasabbra emelkedik sütés közben.
Édesítésre a hagyományos fehér cukor helyett használható pl. nádcukor, nyírfacukor (xilit), méz, valamint aszalványok (mazsola, aszalt szilva, sárgabarack, meggy stb.).
Konyhai alapanyagok
A sütés-főzés során használatos olajok közül a pálma-, kókusz,- és olívaolajok előnyös tulajdonságai közé tartozik, hogy jobban hevíthetők, és nem avasodnak olyan könnyen, mint pl. a napraforgó, vagy a repceolaj.
A hidegen sajtolt olajokban (lenolaj, szőlőmagolaj, búzacsíra, tökmagolaj, kendermag) a kíméletes eljárás során megmaradnak a vitaminok, ásványi anyagok és antioxidánsok.
Ezekben lehetőleg ne süssünk-főzzünk, mert összetételük hátrányos módon megváltozik, hanem utólag keverjük a már elkészült ételekhez.
Só
A túl sok és felesleges só vizet köt meg a szervezetben és hosszabb távon megbetegedéseket okozhat: vesekő, magas vérnyomás, ízületi problémák.
A sómennyiség csökkentésével egyre jobban fogjuk érezni az ételek valódi ízét.
Léteznek sós ízhatású fűszerek, pl. zeller, petrezselyem, vasfű.
A tengeri só, de még inkább a Himalaja só számít a legtisztább helyről származó természetes sónak. Lúgosító hatásán kívül, a szervezet számára szükséges 84 ásványi- és nyomelemet is tartalmazza.
Fűszerek világa
A fűszerekről azt tartják, hogy karaktert adnak az ételeknek.
A fűszerek ízhatásukon kívül emésztést elősegítő és antiszeptikus tulajdonságokkal is rendelkezhetnek, az édeskömény például serkenti az emésztést, a gyömbér fertőtlenít.
A zöldfűszerek napjainkban ismét népszerűek, kertben vagy balkonládában is termeszthetők (bazsalikom, szurokfű, rozmaring).
Ha a gyerekek is részt vesznek ebben a tevékenységben, akkor gyorsan megszerethetik és elsajátíthatják a kertészkedés első lépéseit.
Beszerzés, vásárlás
A készen kapható termékek feldolgozottsági foka egyre magasabb, hiányoznak belőlük az eredeti táplálkozás-élettani értékek.
Helyette tartósítószert, ízfokozót, színezéket tartalmazhatnak.
Ételeink alapanyagait célszerű vegyszermentes, tiszta környezetből beszerezni. A biotermékeknek szigorú előírásai vannak.
A növénytermesztésben tilos a szintetikus növényvédő szerek és a műtrágyák használata. Helyettük természetes növényvédő szereket és természetes trágyát (pl. csalánlé) alkalmaznak.
A biogazdálkodásban tilos a génmanipuláció.
Hátrányuk, hogy áruk jóval magasabb, mint a hagyományos termékeké.
Megoldást jelenthet ismerős termelőtől, megbízható árustól vásárolni, vagy magunk megtermelni élelmiszerünk legalább egy részét.
Főzés és tudatállapot
Ételkészítéskor a hangulatnak és a tudatállapotnak is szerepe van. Lényeges, hogy a főzés ne mechanikusan, kényszerből történjen, hanem odafigyeléssel, tudatossággal.
Az örömteli, pozitív és szeretetteljes gondolatok az ételek ízében is érződnek.