Egészségünk állapotát külső és belső tényezők befolyásolják. A belső tényezők között szerepelnek az örökletesen hozott (genetikai) jegyek, a táplálkozás, az életmód és a lelki egyensúly.
Külső tényezők között említhetjük a környezet hatását és a szociális ingereket.

Hozott örökség

Ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy életünk során jelentkező betegségek gyökerüket tekintve mely legkorábbi életkorunkból eredhetnek, akkor talán meglepődünk, ha azt a választ kapjuk, hogy vissza kell mennünk az anyaméh állapotához, vagy még korábbi időkhöz.
Kutatási eredmények megállapították ugyanis, hogy az anyaméhen belüli körülményekből következtetni lehet a születendő egyén élete során megjelenő civilizációs betegségekre.
Ha a magzat fejlődését zavaró tényezők befolyásolják, akkor az újszülött az átlagosnál kisebb súllyal jön a világra.
Az alacsony születési súly több szövődményt okozhat a születés utáni időszakban, sőt idősebb korában is betegesebb lehet, mint azok, akik nagyobb súllyal jöttek a világra.
Az anya várandósság alatti káros szokásai, az őt ért stressz és érzelmi problémák is betegségekre hajlamosíthatják a születendő gyermeket.
Rossz hír, hogy nem is egy, hanem mindjárt három generációt érint ez a dolog, mivel érinti az anya saját szervezetét, a fejlődő magzatot, valamint a születendő gyermek majdani utódját, vagyis az unokát is.
A kutatók azt is vizsgálták, hogy mennyiben befolyásolhatja az anya várandósság alatti étrendje a magzat fejlődését?
Megállapították, hogy előnyösen hat az egészségre és az agyműködésre a telítetlen zsírsavakban gazdag étkezés (főként a lenolaj). Ezek kedvezően hatnak a sejthártya felépítésére.

Táplálkozás és betegségek kapcsolata

Megfigyelhető, hogy bizonyos betegségek előfordulásának gyakorisága az elmúlt évszázadban, különösen az utóbbi 2-3 évtizedben jelentősen megnövekedett.
Ide sorolhatók a következők, melyek hazánkban jelenleg a betegségek toplistáját vezetik: szív- és érrendszeri, daganatos, emésztőrendszeri betegségek;
illetve azok, amelyek életmódbeli problémákat, nehézségeket okoznak: csontritkulás, elhízás, cukorbetegség, allergiák, depresszió, pánikbetegség
Ezeknek az ún. civilizációs betegségek kialakulási okaiként a következőket tartják felelősnek: helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, káros szokások, stressz, környezeti ártalmak.
A táplálkozás is egy tényező ebből, tehát hatással van egészségünk állapotára.
Ha megvizsgáljuk, hogy az emberiség táplálkozását a történelem során milyen tényezők befolyásolták, akkor a következőket sorolhatjuk fel: éghajlati változások, természeti csapások, háborúk, technológiai fejlődés, eszmék, divat.
Ezek mindegyike jelentős változásokat eredményezett az étkezésben, kezdve a tűz felfedezésétől, a földművelés elterjedésén át a középkori szokások gyökeres megváltozásáig (erről bővebben: Táplálkozástörténelem).
Az előbb említett betegségek szempontjából viszont a legmarkánsabb változást a két ipari forradalom hozta.
Ezek hatására terjedt el ugyanis egyre szélesebb körben a fehér liszt és cukor alkalmazása, a mesterséges színezékek és adalékanyagok használata.
Ehhez az étkezési szokások megváltozásához járul hozzá az, hogy egyre kevesebb természetes táplálékot, rostanyagot és folyadékot, fogyasztunk, és időhiány miatt inkább félkész-, készételt, vagy gyorséttermi ételt választunk.
Keveset mozgunk, helytelen testtartásban élünk, dolgozunk, nem megfelelően lélegzünk, ritkán ér bennünket természetes fény.
A táplálkozásban és életmódban bekövetkezett fentebb felsorolt változások nagyban hozzájárultak az előbb felsorolt betegségek kialakulásához.

A hosszú élet titka – hunzák

Ha megnézzük egy természetközeli nép, például a hunzák, egészségi állapotát, akkor meglepve tapasztaljuk, hogy nem fordulnak elő körükben az előbb említett betegségek. A nép tagjai hosszú életűek és jó egészségnek örvendenek.
Étkezésüket és életmódjukat megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy természetes táplálkozást és életmódot folytatnak, és a civilizációra jellemző stressz sem figyelhető meg náluk.
Ehhez járul hozzá a természetes környezet, ahol élnek, valamint az összetartás, a generációk közötti egyetértés is.
A civilizált országok életvitele ettől lényegesen eltér. Nyilvánvalóan nem vonulhat el mindenki a hegyláncok közé, – nem ez a megoldás- hogy kiiktassa azokat a hatásokat, melyek az egészségére nézve veszélyesek lehetnek.
Ugyanakkor érdemes példának tekinteni, átvenni és követni azokat a dolgokat életükből, melyeket mi is eredményesen alkalmazhatunk a magunkéban.
Kapcsolódó írások:
Táplálkozás és a csontok
Szívbetegségek és a táplálkozás
Depresszióűző ételek