Hosszú élet japán titka

Az irányzat elnevezése a görög macro (hosszú) és bios (élet) szavak összetételéből ered.
Jelentése: hosszú élet.
Távol-Keleten egy japán szamuráj család leszármazottja -George Ohsawa- kezdte el terjeszteni.

Később átkerült más kontinensekre is, Európában és az USA-ban a képen látható Michio Kushi tette ismertté, az ottani viszonyokhoz igazítva.

Folytonos változás – a taó

Az irányzat filozófiai alapja a taoizmusra épül. A kínai filozófia az állandóan mozgó és szakadatlanul változó valóságot taónak nevezi.

Az ember a világ részeként, azzal egységet alkot, így a világmindenség törvényszerűségei rá is hatással vannak.
Ha ezt figyelmen kívül hagyja -étkezése és életmódja tekintetében-, akkor egészsége egy idő után megrendül.
A természet folytonos változása az emberi szervezetben is megfigyelhető. A testben is zajlik az ellentétes erők küzdelme és ennek a harcnak a kimenetele határozza meg, hogy az egészség vagy a betegség kerül-e túlsúlyba.

Jin és Jang az étkezésben

A világban működő két ellentétes erő (Jin és Jang) egymással ellentétes tulajdonságokat testesít meg.

Jin tulajdonságok: sötét, hideg, nő, nedves

Jang tulajdonságok: világos, forró, férfi, száraz Az élelmiszerek szintén jin és jang kategóriába sorolhatók. Jang ételek közül a legszélsőségesebb: a só, majd a húsok, a zsírok, a tojás.
A jin oldal legszélén a kábítószerek állnak, majd a vegyi anyagok, a cukor, a kávé, az alkohol, a dohány.
A középső régióba tartoznak a gabonák, a gyümölcsök és a zöldségek.
Ha egyik vagy másik oldal túlsúlyba jut, például túl sok jin karakterű ételt fogyasztunk, akkor az arra jellemző vonások erősödnek a szervezetben is. Jin esetében ez fázósságban, lassú, vontatott mozgásban, passzív viselkedésben nyilvánul meg.
A jang karakterű ételek túlzott fogyasztásától túl feszes izomzat, erőteljes cselekvések, fanatizmus, agresszió alakulhat ki.
Ezért lényeges, hogy lehetőség szerint kerüljük mindkét szélsőséget.

Makrobiotikus konyha

A kiegyensúlyozott étkezés kerüli mindkét típus szélsőséges elemeit és a középső részbe tartozó ételek fogyasztását helyezi előtérbe.
A mérsékelt égövön élő emberek tápláléka ezért a következőkből áll: gabonafélék, zöldségek, hüvelyesek, gyümölcsök és olajos magvak.
Közülük is legfontosabbak a gabonák (barna rizs, köles, árpa, búza, zab, hajdina, kukorica), melyek optimális esetben az étkezés 40–60%-t alkotják.
A barna rizst tartja a legideálisabb gabonának, mely vitaminokat és sok fehérjét tartalmaz.
A makrobiotika szerint az étkezés tartalmazzon még 25-30% zöldségfélét és 5-10% hüvelyest.
A helyben termő, és az adott évszaknak megfelelő táplálékot részesíti előnyben.
Nem javasolja a tartósított, finomított, vagy távoli országokból behozott élelmiszereket.
Főzési eljárások közül a párolást, a gőzölést és a főzést javasolja, ritkán alkalmazza a sütést.

Évszakok szerint táplálkozás

Az étkezést az adott évszakhoz igazítja.
Tavasszal, a természet megújulásakor, növekedésnek indulnak a zöld növények. Ilyenkor szervezetünknek is meg kell kapnia az újrakezdéshez szükséges energiát.
Különösen előnyös a csírák, csírázó magvak, rügyek és friss hajtások fogyasztása.
A hőmérséklet melegedésével viszont fokozatosan csökkenteni lehet a főzési időt és a fűszerezést.
A nyers kosztot csak nyárra javasolja, nyers saláta és gyümölcs formájában. Túl sok hideget azonban ilyenkor sem tanácsos fogyasztani, mert gyengíti az immunrendszert és a lépet.
A gabonát nyáron is főzik, a zöldféléket rövid ideig párolják.
Ősszel, az idő hűvösödésével, előtérbe kerül az erősebb fűszerezés, és a hosszabb ideig történő főzés.
A nyers ételek háttérbe szorulnak, a gyümölcsöket főtt vagy aszalt formában fogyasztják.
Télen a melegítő hatású, sósabb ízesítésű ételek javasoltak. A főzésnél több olajos magvat, olajat használnak, mert melegítik a szervezetet.

Ízek, színek, szervek

A makrobiotika az egyes évszakokhoz színeket, ízeket és szerveket társít.
Öt színt, illetve öt alapízt különböztet meg, melyeket hozzárendel az egyes évszakokhoz (a 4 évszakot kiegészíti még egy évszakkal, a késő nyárral).
Az évszakok mindegyikéhez egy-egy szervet is kapcsol, mely az év adott időszakában érzékenyebb és könnyebben megbetegedhet, ha nem fordítunk elegendő figyelmet működésére.
A tavaszhoz a zöld szín és a savanyú íz társul. Ilyenkor a savanykás ízű ételek indítják be a szervezet energiáit, melyek előnyösen hatnak a májra és az epehólyagra.
A nyárhoz a pirosat és a keserű ízt kapcsolja. A keserű jó hatással van a szívre és a vékonybélre.
A késő nyárra a sárga szín és az édes íz jellemző. A természetes édes íz tápláló energiájú, ellazítja a testet. Nyugtató hatással van a lépre, a gyomorra, a hasnyálmirigyre.
Az ősszel a fehér szín és a csípős íz harmonizál.  A csípős ételek (hagyma, retek, gyömbér, bors) segítik a keringést a testben, serkentik a tüdő és a vastagbél működését.
A télhez a fekete szín és a só kapcsolódik. A jó minőségű só erősíti a vesét és a húgyhólyagot.
A makrobiotika szerint a fenti szempontok szerinti étkezés energetikailag egyensúlyba juttatja szervezetünket.

Makrobiotikus hírességek

Madonna, Nicole Kidman, Tom Cruise, Steaven Seagal, Gwyneth Paltrow