Valamikor gyermekkoromban hallottam egy ijesztő elbeszélést a közeli Kemencén történt szörnyű esetről. A környékünkön élő hagyomány szerint régen emberevő cigányok garázdálkodtak errefelé. A történet felkeltette érdeklődésemet, mivel a dolog elég rémisztőnek és hihetetlennek tűnt.
Történészhallgatóként a valóságtartalom kiderítése sarkallt a téma alaposabb megismerésére és eredeti dokumentumok tanulmányozására.
Helytörténészekkel való beszélgetés, szakirodalom böngészése, levéltári kutatómunka és a latin nyelvű anyag lefordíttatása következett…
“…A hódoltság idején a cigányok nemhogy gondot okoztak volna, hanem kifejezetten hasznot hajtottak a törökellenes harcokban. Csavargó csoportjaik hírszolgáltatást végeztek, kémeik a török mozgásáról tájékoztattak.²⁹ Egyik fő foglalkozásuk a vas- és pléhmunka volt: például fegyverkészítés és -javítás, útkarbantartás.³⁰ A hadseregben fegyvermesteri, tüzéri feladatokat is elláttak, sőt ők jeleskedtek a korabeli hadviselés egyik fontos elhárító “fegyverének”, a lovakat lesántító sulyom gyártásában.³¹  (…)
-Megmutatnád-e a helyet, hol a kiásott testet máskor eltemettétek és elástátok?
-Megmutatnám, nem messze a falutól az erdő alatt egy fiatal tölgyfa mellett nem messze a patakocskától…”
Kiadványom édesapám (Dr. Koczó József) helytörténeti sorozatának részeként jelent meg először 2000-ben.
Most (korlátozott példányszámban) ismét rendelhető: renata.kalman@lettudatos.com
ára: 999 ft
oldalszám: 85