Kakukkfű
A thymus, görög eredetű szó; bátorságot jelent. A római katonák kakukkfüves fürdőt vettek, hogy fokozzák erejüket.
A növény fertőtlenítő és tartósító tulajdonságát már az egyiptomiak is jól ismerték, a balzsamozásnál is használták.
Még ma is alkalmazzák növény- és anatómiai preparátumok készítésénél, mert meggátolja a papír penészedését.
Aromás illatú, apró lila virágú félcserje.
Hatóanyagai erősítik az immunrendszert, segítik a zsírok emésztését.
Gyógyászati felhasználása:
Mézével nyálkaoldó teát édesítenek. Illóolaja élénkítő, fertőtlenítő hatású.
Külsőleg meghűlés, izomfájdalmak, légzési zavarok, bőrgyulladás enyhítésére használják.
A kerti kakukkfűből torokfájásra szirup vagy tea készíthető.
Kozmetikában arclemosókba, szappanokba, szájvizekbe teszik.
A főzésnél hajtásait önállóan zöldfűszerként vagy fűszerkeverékek alkotórészeként sült ételek ízesítésére használják. Még hosszan tartó főzés után sem veszítik el aromájukat.
Több fajtája létezik: egyik változata a citromillatú kakukkfű, melyet citromos aromája miatt főleg ételek ízesítésére ajánlott használni.
Egy másik faja pedig a keskenylevelű kakukkfű, amely a kerti kakukkfűhöz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik.
Kapcsolódó cikk:
Gyógyító növények a kertben
Fűszerek szerepe a főzésben