Nevének jelentése: „tenger harmatja”. Ágas, aromás illatú örökzöld cserje. Levelei gyantásak, virágai égszínkékek.
A rozmaringlevél már az ókorban is kedvelt fűszer volt.
A szerelmesek jelképeként tartják számon, mivel felfrissíti az emlékezetet.
A múltban betegek szobájában légfrissítőként égették, börtönökben a tífusz ellen szórták szét, a pestises vidékeken utazók pedig nyakukba akasztott zacskóban vitték magukkal, s ebből szippantgattak.
Erős illata miatt rovarriasztó.
Virága frissen salátába tehető.
Levelével főételek pl. burgonya ízesíthető. Viszont erős aromája miatt ügyeljünk a mennyiségre!
Levelei fürdővízbe téve serkentik a vérkeringést, illetve parfümöket, korpásodás elleni sampont készítenek belőlük.
Gyógyászati felhasználása: elősegíti az emésztést, számos fogyasztókeverék alkotórészeként szerepelnek.
Kapcsolódó cikk:
Gyógyító növények a kertben
Fűszerek szerepe a főzésben