Okrás lecsó
A nyári szezonban hetente egyszer-kétszer biztosan eszünk lecsót, mégsem ununk rá, mert ősztől-tavaszig úgysem készítek. Lehetne ugyan, de akkor nem az igazi. Nincs meg benne a nyár íze: a napérlelte paradicsomé, ami még meleg, mikor leszakítom, a friss, ropogós paprikáé és a hölgyujjaké…
A hölgyujj (nem hölgy ujj!) más néven gombó , bámia vagy okra egy belül magos kívül zöld, hegyes ujjformájú zöldség. Mi inkább okrának hívjuk itthon őket és jelenleg még elég szűkkörű a felhasználási területe a konyhánkban: többnyire lecsóba szoktam tenni. Kissé „kocsonyás” jelleget kölcsönöz az ételnek, pektintartalma miatt. Fiatalon érdemes leszedni, mert az öregnek már erős rostjai, amolyan szálkái vannak.
Padlizsánnal is szoktam készíteni, vagyis ratatouille-t.
Hozzávalók:
- 1 fej hagyma
- 1 kg zöldpaprika
- 500 g paradicsom
- só
Elkészítése:
Az apróra vágott vöröshagymát olajon megpirítom. Hozzáadom a negyedekre felvágott paradicsomot, a karikákra vágott zöldpaprikát és az okrát (csak a felső, száras végét vágom le, majd felkarikázom). Ízlés szerint megsózom és fedő alatt addig párolom, amíg megpuhul.
Aki szalonna ízt hiányol belőle, az meghintheti közönséges só helyett füstízű sóval is.