Hozzávalók:

• 40 dkg liszt (teljes kiőrlésű búza)
• ½ mk só
• 10 dkg pálmazsír
• víz (kb. 2 dl)
• 10 dkg zsemle- vagy kenyérmorzsa és 5 dkg szárított búzacsíra vagy –korpa
• 2 ek olaj a morzsához és 1 ek a vízbe
• szilvalekvár (kb. 20 dkg)
• tetejére: porcukor, darált mák stb.

Elkészítése:
A pálmazsírt elmorzsolom a liszttel, melybe előzetesen hozzákevertem a sót. Összegyúrom annyi vízzel, amitől összeáll, de nem marad ragacsos. Gyúródeszkán kinyújtom.
Levágok belőle egy nagyjából 6 cm széles téglalapot, amelyre hosszában egymás mellé -hézagokat hagyva- kis lekvárkupacokat rakok. Félbehajtom (a tészta hosszanti felét ráhajtom), majd derelyevágóval kis téglalapokat vágok a tésztából úgy, hogy mindegyiknek nagyjából a közepére essen a töltelék.

Így nagyjából 3 cm széles töltött tésztadarabokat kapok, a hosszuk tetszőleges, nekem kb. 5 cm-esek. Egy sorban meg annyi jön ki, amilyen hosszúra hagytam kinyújtáskor a tésztát.
Időközben vizet forralok (ebbe előzetesen 1 ek olajat teszek), majd kifőzöm a derelyéket.
Kevés olajon kenyérmorzsa+búzacsíra elegyet pirítok, s erre rászedem a kifőtt tésztadarabokat.

Tipp: a megszáradt házi sütésű kenyeret le szoktam darálni, ez kiváló morzsaalap illetve tehető még fasírtba, tölteléknek is.