Bundázott zöldségek – pakora
Évszaktól függetlenül igen népszerűek nálunk a bundázott zöldségek. Ezek alapanyaga elég széles körű, kezdve a tökfélékkel (cukkini, spárgatök, patisszon), aztán kiváló erre a célra a padlizsán, a keresztesvirágúak (karfiol, brokkoli, kelbimbó), a zeller, sárgarépa, burgonya, tofu, sütőtök, karalábé, paprika.
A melegebb időben a bundázott zöldségeket pakoraként készítem el, azaz keverek egy sűrű masszát sárgaborsóliszt és fűszerek felhasználásával, majd ebbe forgatom bele a feldarabolt zöldségeket. A karfiol, a brokkoli és a kelbimbó esetében előpárolást végzek, mert egyébként nyers maradna a sülés után.
A téli időszakban kicsit vastagabb bundát készítek, vagyis a sárgaborsómasszába történő beleforgatás után még magvakkal (lenmag, szezámmag) elkevert zsemle- vagy kenyérmorzsába is belehempergetem a zöldségeket és így sütöm ki őket. Ez inkább a nyugati verzióra hasonlít, a panírozáshoz (habár nem forgatom tojásba) és inkább rántott zöldségnek lehetne nevezni.
A pakora származását tekintve Indiából terjedt el, az indiai recepteket tartalmazó szakácskönyvek egyikéből sem hiányozhat ez az igen népszerű sós csemege.
A massza fűszerei tekintetében nem egységesek az egyes receptek, de mindegyikben szerepel kurkuma, hing (asafoetida) és koriander.
Egyesek összetevői között megjelenik:
a fahéj, szerecsendió, ánizs, illetve a paprika, a római kömény és a kalonji (fekete hagymamag).
A liszt fajtáját illetően az eredeti receptek csicseriborsólisztet (besan) javasolnak, illetve ennek híján a sárgaborsólisztet. Én többnyire az utóbbiból készítem, melynek igen egyszerű oka van, jóval olcsóbb.
Ha egyikkel sem rendelkezünk, akkor megpróbálhatjuk kukoricaliszttel is készíteni.
Az eredeti pakora recept a hozzávalók között kevés sütőport is megemlít, de én ezt nem szoktam hozzá használni illetve a pakorák kisütését ghíben (tisztított vaj) végzi, én viszont olajban sütöm ezeket a csemegéket is.
Az idei nyár bőséges termésének köszönhetően (lásd előző poszt képe) ma csillagtökből (patisszon) készült nálunk a pakora.
Hozzávalók:
Tetszőleges fajtájú megtisztított és feldarabolt zöldségek (lásd a bevezető szövegben szereplő tippeket)
olaj
Panírozó massza:
20 dkg sárgaborsóliszt
1/2 ek pirospaprika
1 mk koriander
2 mk kurkuma
1 mk hing (asafoetida)
1 mk őrölt kalonji (fekete hagymamag)
1 tk só
víz
Elkészítése:
A lisztet és a fűszereket összekeverem, majd annyi vizet adok hozzá (nagyjából 3 dl kell), hogy egy olyan állagú masszát kapjak, ami keverhető, ugyanakkor nem túl híg. Kicsit sűrűbb legyen, mint a palacsintatészta.
A zöldségeket belemártom ebbe a masszába, majd bő, forró olajban kisütöm.
Célszerű megvárni, míg a zöldségek az előkészítés után megszáradnak, vagy törölgessük meg papírtörlővel, mert különben sülés közben ledobják magukról a tésztamasszát. Sózni is ezért nem szoktam sütés előtt őket, mert levet eresztenek.
Egyszerre ne tegyünk túl sok sütésre szánt zöldséget az olajba, mert lehűti az olajat és a zöldségek megszívják magukat zsiradékkal.
A pakora feltétként fogyasztható főzelékekhez, köretek mellé, főételek kiegészítője lehet, illetve magában sós csemegeként valamilyen saláta kíséretében vagy mártással fogyasztható.
Pakora készülhet gyümölcsből is, ebben az esetben fűszerek közül fahéj, szerecsendió, szegfűszeg, ánizs kerüljön a masszába.
Köszönöm a receptet kipróbálom.
A túrógombóc jó lett, igaz 1-2 szét főt,
de a búzacsírával és a kókuszreszelékkel
összetapasztottam.Kevés volt a zabpehely
a túróhoz, ezért kuszkuszt kevertem bele.
Attól az állaga kicsit keményedett mielőtt
gombócoztam.Variáltam rajta magozott meggy
szemet tettem a gombócok közepébe.Hamar
kész lett, és a búzacsíra íze a dióhoz
hasonlított.Köszi a tippeket.
Andrea
Köszönjük, hogy megosztottad a sok hasznos tapasztalatodat!