rss

Táplálkozási irányzatok 1.- Vegetarianizmus

Junk food és egészséges alternatívák

A XX. század sok olyan újdonságot hozott a táplálkozásban, mely az ételek beltartalmi értékének romlását okozta. A tartósítószerek, az élelmiszer színezékek, a félkész ételek számos betegség kialakulását erősítették.

Az összefüggések felismerése arra buzdít, hogy fordítsunk figyelmet táplálkozásunkra!

Ezeknek az ún. civilizációs betegségeknek az elkerülésében, avagy kiküszöbölésében napjainkban egyre nagyobb szerepet játszanak az alternatív táplálkozási irányzatok.

Ezek az étkezésben kialakított változtatásokkal kívánják az egészséget megtartani, vagy annak visszaállítását elősegíteni.

Közülük, a most bemutatásra kerülő, vegetarianizmus igen régi múltra tekint vissza.

Vegetarianizmus

A vegetarianizmus a latin eredetű „vegetabilis” (növényi) szóból származik.

Követői ennek megfelelően, növényi eredetű élelmiszerekkel táplálkoznak és kerülik az állati eredetű termékek fogyasztását.

Okai

Vallás – kedvezőtlen karma

Egyes vallások szabályozzák a táplálkozást. A kereszténységen belül vegetariánus étrendet követnek az adventisták és az őskeresztények.

A keleti vallásokon belül a hinduizmus számos ága, a szikhek és a buddhisták egy része folytat ilyen étkezést.

A legtöbb vegetariánust Indiában találjuk. A hinduk szent könyve, a Bhagavad-gíta, helyteleníti az élőlények megölését, mert kedvezőtlen visszahatást (karmát) eredményez.

Az állat megölése bűnnek számít, elkövetője ugyanezt fogja elszenvedni valamelyik jövőbeni életében.

Az erőszakmentesség (ahimsa) elve szerint ezért az ember kerülje a húsfogyasztást és életmódjával minél kevesebbet ártást okozzon környezetének.

Etika – állatvédelem

Vannak, akik morális okokból, más élőlényekkel való együttérzés miatt kerülik a hús fogyasztását.

A nagyüzemi állattartás célja, hogy minél kisebb helyen, minél olcsóbban és rövidebb idő alatt vágásra alkalmassá váljanak az állatok.

Ezért általában túlzsúfolva, rossz életkörülmények között tartják őket, a szűk tér okozta stressz miatt egymás ellen fordulnak, bántalmazzák egymást.

Mesterséges fényben, táppal etetve, mozgás és természetes közeg jelenléte nélkül élik le rövidre szabott életüket.

Ökológia – gázkibocsátás

Az állatok által kibocsátott gázok jobban megterhelik a bolygót, mint az autók. Az állattartáshoz szükséges legelők rengeteg területet elfoglalnak, amit földművelésre lehetne használni.

A vágóhidak jelentős vízmennyiséget igényelnek, pedig a Föld vízkészletei kimerülőben vannak, ezért gazdaságilag sem kifizetődő az állattartás.

Egészség – csak tiszta forrásból!

Az egészségügyi okot szem előtt tartók úgy vélik, hogy a húsfogyasztás káros az emberi szervezetre, az állatokat növekedést gyorsító hormonokkal etetik, húsuk méreganyagokat, bomlástermékeket tartalmaz.

Az étkezést ezért főként növényi alapanyagokból állítják össze, figyelve az egyes tápanyagok helyes arányára.

Általában fontosnak tartják azt is, hogy olyan termékeket fogyasszanak, melyeket nem kezeltek vegyszerekkel, feldolgozásuk során kíméletes technológiai eljárásokat alkalmaztak, a bennük előforduló élelmiszer-adalékok pedig természetes forrásból származnak (pl. növényi színezékek).

Vegetarianizmus a történelem során

Az ókori Görögországban számos vegetariánus filozófust, bölcset találunk (Püthagórász, Platón, Szókratész)

Platón álma egy vegetariánus állam volt, ahol a polgárok növényi étrendet követnek.

„Az vagy, amit megeszel”

Hippokrátész, az ókori görög orvos szerint táplálékunk nagyban befolyásolja szervezetünk működését („az vagy, amit megeszel”). Étkezésünk összeállításánál tehát figyeljünk arra, hogy éltető legyen, azaz egészségünk fenntartását segítse elő.

A középkorban háttérbe szorult ennek a táplálkozásnak a jelentősége. A kereszténység nem utasítja el a húsevést, sőt a böjti napok idején is szabad volt halat fogyasztani.

Kivétel ez alól néhány szerzetesrend, például a franciaországi Rancé által alapított trappista rend, akik nem fogyasztanak húst.

A reneszánsz idején ismét növekszik az irányzat népszerűsége (Leonardo da Vinci), a felvilágosodás korából Rousseau-t, a XIX. századból pedig Tolsztojt említhetjük.

Az első vegetariánus közösség a XX. századi Németországban jött létre.

Vegetarianizmus Magyarországon

1883-ban alakult meg hazánkban a Vegetariánus Egyesület, mely folyóiratok kiadásán kívül ismeretterjesztő előadásokkal igyekezett ismertté tenni az egészséges életmódot.

Az orvosi körök kritikával reagáltak, a gyógyítást ugyanis a tüneti kezelés jellemezte, nem pedig az okok feltárása.

Gyógyító nyerskoszt

Néhány orvos (pl. dr. Bucsányi Gyula) felismerte a táplálkozás és a természetes gyógymódok jelentőségét és olyan módszereket alkalmazott a betegségek kezelésében, mint a napfürdő, vízkúra, torna, masszázs, hús nélküli diéta és esetenként a böjt.

Gyógymód-szanatóriumok létesültek, ahol természetes gyógymódokkal segítették a betegek gyógyulását (pl. dr. Rusznyák István balatonföldvári üdülőpanziója).

A századelőn létrejöttek az első olyan éttermek (Reform étterem, Thaysia), ahol növényi ételek szerepeltek az étlapon.

A Szentendrén, illetve Gödöllőn alakult vegetariánus közösségek tagjai szakítottak az akkori általános szokásokkal, és szellős, természetes alapanyagú öltözetben jártak, sportoltak, napfürdőztek, valamint növényi étrendet követtek.

1948 törte meg ezt a folyamatot, akkor ugyanis betiltották a természetgyógyászati témájú könyveket és a rendszerváltás idejéig nem lehetett ilyen jellegű tevékenységet folytatni.

 

Irányzatok

A vegetarianizmus igen széles skálát foglal magába, beletartoznak a következő irányzatok:

Vegán táplálkozás
Kizárólag növényi eredetű táplálék fogyasztását engedi. Nem fogyaszt tejet és mézet sem.  

Lakto-vegetáriánus táplálkozás
Megengedi a tej és a tejtermékek fogyasztását.

Lakto-ovo-vegetáriánus táplálkozás
A tejtermékek mellett a tojás fogyasztását is engedi.

Szemi-vegetáriánus táplálkozás
Valójában nem tekinthető vegetariánusnak, hanem ún. fél-vegetariánus, mert a hal, esetenként a baromfihús fogyasztását is engedi.

A vegetarianizmus előnyei

A következő betegségek: elhízás, II. típusú cukorbetegség, egyes daganatos megbetegedések, magas vérnyomás, szív- és érrendszeri problémák ritkábban fordulnak elő ezen étrend mellett.

A vegetáriánusok általában nem dohányoznak, nem fogyasztanak alkoholt vagy drogot, tehát a szenvedélybetegség előfordulása is ritkább körükben.

Az egészséges táplálkozást gyakran egészítik ki sportolással és testmozgással.

Vegetariánus hírességek

Gandhi, Albert Schweitzer, Sting, Richard Gere, Brad Pitt, Laár András, Lukács László-Tankcsapda

Nincs Hozzászólás



Szóljon hozzá








*= required field

*