rss

Ókor növényi táplálkozása III.

GÖRÖGÖK

Az ókori Görögországban –a földrajzi adottságok miatt (hegyvidék, erdők, sziklás részek)- kevés volt a művelhető földterület.

Egyiptomtól eltérően itt nem volt folyó, ezért istenként a földművelést tisztelték. Déméter személyében magát a földet is oltalmazó hatalomnak tartották, aki a gabona és minden egyéb növény védelmezője is.

Mediterrán gyümölcsök

A görög mezőgazdaság elsősorban gyümölcstermesztésre, szőlő- és kertművelésre volt berendezkedve.

Gyümölcsök közül ismert volt az alma, körte, gránátalma, szőlő. Az almát és a birsalmát nem csak nyersen, hanem sütve is fogyasztották.

Déligyümölcsök közül elsősorban a füge és a datolya volt jelentős. A füge alap élelmiszernek számított kedvező tulajdonságai miatt: édes, tápláló, eltartható. A datolyával együtt aszalták is.

A citromot inkább gyógyszerként használták.

Salátakultusz

Zöldségek közül tökféléket, valamint répát, zöldbabot, spárgát termesztettek.

A saláták kultusza az ókori görögöktől eredeztethető. Többféle káposztát, kelfélét és salátát fogyasztottak. A káposzta számos  gyógyhatását ismerték.

Ezenkívül olyan zöld növényeket is beiktattak az étkezésbe, mint a laboda, porcsin, mályva.

A tormát és a mustárkelt afrodiziákumként használták.

Az étkezésben fontos szerepet töltöttek be a hüvelyesek (bab, lencse), a  retek és a  hagymafélék is.

 Egészséges főzés titka: az olívaolaj

Sok család megélhetését biztosította az olajfák termésének feldolgozása. A bogyókból az olajat prés segítségével nyerték ki.

Olívaolajjal főztek, sütöttek és egyéb célokra is használták.

 Görög pékségek

A pékségekben állítólag 72 fajta kenyeret lehetett kapni, közöttük készült fehér és barna kenyér is (rozs vagy zab).

A városi lakosok „luxuskenyeret” fogyaszthattak, mely grízes lisztből készült.

A tésztaféléket olívaolajjal dagasztották és ízesítették magvakkal, mazsolával, gyümölcsökkel. Legegyszerűbb a kovász nélkül készülő pogácsa volt.

 Édesszájú görögök

A hellén korban nagy jelentőséget tulajdonítottak az étkezésnek, a szakácsmesterséget művészetként tisztelték.

Az édességek,  sütemények nagyon széles választékát ismerték.

A cukrászok által készített ostyaszerű édes tésztalapokat kemencében, illetve hamuban vagy két vaslap között sütötték.

A tésztalapok közé töltelék (krém vagy méz) került.

Süteménykészítéshez használt alapanyagok: sajt, túró, mazsola, füge, szezámolaj.

Édesítésre mézet és gyümölcsöket használtak, a cukrot akkoriban még gyógyszerként használták.

 Feta sajt őse

A sajtot kecske- vagy juhtejből készítették. Altatásra fügeágat vagy bogáncsvirágot használtak.

Utána gyékénykosarakban kicsorgatták, formázták, gyúrták. Az eljárásnak köszönhetően nagyon kemény sajtok készültek, melyeket reszelve fogyasztottak.

 Fűszerek

Fűszerválasztékuk igen bőséges volt: kömény, ánizs, kapor, majoránna, koriander, kakukkfű. A ruta növény magját pác készítésére, leveleit zöldfűszerként használták.

A görögök reggelire kenyeret és bort, ebédre gyümölcsöt, sajtot, édes tésztafélét, valamint bort fogyasztottak.

A vacsora volt a legbőségesebb étkezésük.

 Egészséges étkezés és diéta

 Az egészséget megtartó helyes étrend alapelveit egy antik görög orvos, Hippokratész dolgozta ki.

Az orvostudományok atyja azt tanította, hogy a betegségek nem természetfeletti eredetűek, hanem a testnedvek nem megfelelő arányából adódnak. A beteg ember étkezését fokozatosan meg kell változtatni.

A táplálkozást az évszakokhoz igazította, télen száraz, meleg ételeket, nyáron pedig könnyen emészthető zöldség- és gyümölcsételeket kell fogyasztani.

„Kerüld el, hogy egyazon étkezés során sokféle, különböző jellegű fogást fogyassz.  A túlzott változatosság  a szervezetben bajt és rendellenességeket okoz”

 Görög bölcsek és az étkezés

Az ókori görögök soraiban nem volt ritka a vegetariánus étkezés: Platón, Szókratész, Püthagorasz, Epikurosz, Hippokratész.

Püthagorász a híres görög matematikus előírta tanítványai számára, hogy kerüljék a hús és a tojás fogyasztását.

Platón az ideális államról írt könyvében szól az ottani polgárok táplálkozásáról is, ahol csak növényi eredetű étel kerülne terítékre. A felsorolásában szerepel: csicseriborsó, olajbogyó, alma, füge, kenyér és parázson sült borsó is.

Szerinte a vegetáriánus étrend mellett lehet a leghatékonyabb módon felhasználni a mezőgazdasági forrásokat. A húsfogyasztást azért is aggályosnak tartja, mert több legelőt tesz szükségessé, ami elkerülhetetlenül háborúhoz vezet.

Korábbi részek:

Őskor növényi táplálkozása

Ókor növényi táplálkozása I.Mezopotámia

Ókor növényi táplálkozása II.Egyiptom

Nincs Hozzászólás



Szóljon hozzá








*= required field

*