Az ókori Egyiptom konyhaművészetére és étkezési kultúrájára a templomok és sírok falán fellelhető ábrázolásokból, valamint száraz klímájának köszönhetően, a sírokban megőrződött ételekből tudunk következtetni.

Nílus, az éltető folyó

A történelemből jól ismert, hogy az egyiptomiak életét nagyban befolyásolta a Nílus áradása. A folyót istenként tisztelték, ajándékokkal látták el és fohászkodtak hozzá. A szabályos időközönként jelentkező dagály után ottmaradó dús fekete föld tette lehetővé a földművelést.

Apró tehenek húzta könnyű faekével művelték meg a talajt, a szántás és a vetés gyakran egyidőben történt.

A gyűjtögetés idején fogyasztott vadgabonák közül azokat a fajtákat választották ki és kezdték el termeszteni, melyekből kevéssé hullott ki a mag.

Kezdetben a kölest, később az árpát és a tönkölybúzát.

A sokáig gyomnak tartott rozs és cirok a magasabban fekvő területekre, vagy a soványabb földekbe került.

Egyiptomi pékségek

A kenyér fontos tápláléka volt az egyiptomiaknak, különféle fajták bőséges választékával.

I.e. 2000-ben nyíltak az első pékségek, ahol legalább 16-féle kenyeret és kalácsot állítottak elő. Ezek a veknik ugyan jóval keményebbek voltak, mint a maiak, de készültek olyan különlegességek is, mint a datolyás kenyér.

A gabonaőrlést kőlapokon nők végezték a szabadban. Az előkerült kenyereken végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a lisztbe kőpor és homok is jutott, ami valószínűleg nem tett jót az egyiptomiak fogazatának.

A gabonát később mozsárral őrölték, majd kézi darálóval lisztet készítettek belőle. A lisztet összekeverték vízzel és a többi hozzávalóval (só, fűszer), majd megsütötték.

A pékműhelyek felszereltsége és technikája az idők során jelentősen átalakult. Kezdetben egyszerű kőlap jelentette a tűzhelyt, melyet alulról forrósítottak át. Ezt később kis kályhák, majd kezdetleges kemencék váltották fel.

A kenyérsütésnél kétféle eljárással találkozunk: a kályhában előre felmelegített formákba tették a sütésre szánt tésztát, vagy pedig forró hamuban sült ki a kenyér.

A napkenyér

A kenyérfajták közül külön említést érdemel a napkenyér, mely speciális eljárással készült.  A kovász nélküli lepényszerű kenyeret rövid ideig kemencében sütötték, majd tálcákon a napra tették száradni. Ezzel a módszerrel tovább eltartható volt.

A kenyérfélék mellett a hüvelyesek (bab, sárgaborsó, lencse) is a táplálkozás fontos részét jelentették. A ful nevű babból készülő étel ma is nemzeti eledelnek számít Egyiptomban.

Életerő lótuszmagból

Az egyiptomiak ismerték a lótuszmag jótékony hatását, emésztést serkentő salátát készítettek belőle. A magok fokozzák a szervezet életenergiáját is, a hagyományos kínai orvoslás napjainkig előszeretettel alkalmazza.

A  papiruszfát nemcsak íráshoz szükséges tekercsek készítésére vagy építkezésre (házak, madárkalitka) használták, hanem friss hajtásait csemegeként is fogyasztották.

Gyümölcsök közül a füge, a datolya és a szőlő voltak a legelterjedtebbek, de dinnyét is termesztettek.

A datolyaszüretet -már ha hihetünk a leírásoknak-  úgy képzeljük el, hogy segítségként egy sereg etiópiai majom szorgoskodik a fák tetején.

A datolyát természetes, vagy szárított állapotban fogyasztották, de erjesztett italt is állítottak elő belőle (datolyabor).

Édesítésre az aszalt gyümölcsökön kívül mézet használtak. A természetben fellelhető vadméz gyűjtésén kívül foglalkoztak már méhészkedéssel is.

Ókori tárolóedény – amfora

Az egyiptomi konyha főzéshez olívabogyóból nyert olajat használt. Mellette ismerték és használták a szezámolajat is, melynek kiemelkedő az egészségre gyakorolt hatása. Erősíti az agyműködést, az idegszöveteket és a szívizmot.

Az olaj tárolása agyagkorsókban (amfora) történt.

A sör mint gyógyszer

Szőlőtermesztésre a Nílus deltavidékének földje bizonyult kedvezőnek, már az egyiptomi állam létrejöttekor is léteztek ott szőlőültetvények.

Szüret után a mustot agyagból készült amforákba töltötték, falát belülről gyantával vonták be.

Bort elsősorban a gazdagok fogyasztottak, a sör viszont népitalnak számított, ízét különféle növényekkel (menta, csillagfürt, petrezselyemgyökér) tették változatossá.

A sírleletekben talált minták egy sör ízesítésére szolgáló speciális fűszerkeverék (borsfű, kakukkfű és koriander) létezésére engednek következtetni.

A sörnek az orvoslásban is nagy szerepe volt. Az Ebers Papyrus (i.e. 1500-as évek) leírása szerint az egyiptomi orvosok előszeretettel alkalmaztak sörtartalmú gyógyszereket emésztési zavarok, köhögés gyógyítására, fájdalomcsillapításra, sőt még skorpiócsípésre is.

Piramisépítők étrendje

Egyiptomról minden bizonnyal sokaknak a piramisok jutnak eszébe. Ha kíváncsiak vagyunk, hogy mitől voltak olyan egészségesek és teherbírók a piramisépítők, akkor keressük a választ Hérodotosznál.

A görög történetírás atyja említést tesz arról, hogy a piramist építő munkások étrendjében rendszeresen szerepelt retek és hagyma is, melyek antibakteriális hatásúak és erősítik a szervezet ellenálló képességét.

Étkezésük az előbb említetteken kívül tartalmazott még kenyeret, lencsét, petrezselymet és napi két kanna sört is.

Ez utóbbi alkoholtartalma nem lehetett túl magas, hiszen ki végezte volna akkor a munkát?

Túlvilági útravaló

Az akkori ételekről a sírok festményei és a piramisokban talált maradványok is vallanak.

Élelemmel teli amforákat, lekvárral és aszalványokkal (mazsola, szilva, aszalt szilva) teli csuprokat helyeztek a halott mellé, mintegy megédesíteni annak túlvilági életét.

Korábbi részek:

Őskor növényi táplálkozása

Ókor növényi táplálkozása I.

Hozzávalók:

20 dkg köles

csipet só

5 dkg aszalt meggy

kb. 1/2 l meggylé

méz

tejszínhab

 Elkészítése:

Az aszalt meggyet beáztatjuk. A kölest leöblítjük, és a sót hozzáadva kétszeres mennyiségű vízben megfőzzük.

Tálkákba adagolunk személyenként 3 evőkanál kölest, ráöntünk kb. 2-3 evőkanál meggylevet, és ízlés szerint mézet adunk hozzá. Megszórjuk néhány szem aszalt meggyel, és tejszínhabbal díszítjük.

Hozzávalók:

20 dkg sárgarépa

40 dkg alma

25 dkg darált keksz

10 dkg darált dió

1 teáskanál őrölt fahéj

3 evőkanál méz

1 citrom leve és reszelt héja

a hempergetéshez:

darált dió

 Elkészítése:

Megtisztítjuk és kis lyukú reszelőn lereszeljük a répát és az almát. Hozzáadjuk a mézet, a citrom levét és a héját, a diót és a kekszmorzsát.

Golyókat formázunk belőle, majd darált dióban meghempergetjük.

Megjegyzés:

Ha tehetjük, teljes kiőrlésű kekszből készítsük.

A különféle források (írott és íratlan) tanulmányozásából érdekes és értékes információkat meríthetünk.

A táplálkozás alakulását, változását a történelembe ágyazva célszerű vizsgálni, hiszen így válnak érthetővé az ok-okozati összefüggések.

Kapcsolatot fedezhetünk fel a külső tényezők (háború, éghajlati változások, ideológiák) és az étkezés alakulása között.

A mai kor táplálkozási szokásait a múlttal egybevetve pedig érdekes hasonlóságokat illetve különbözőségeket találunk.

Őskor növényi táplálkozása

Ókor növényi táplálkozása I. – Mezopotámia

Ókor növényi táplálkozása II. – Egyiptom

Történészhallgatóként a valóságtartalom kiderítése sarkallt a téma alaposabb megismerésére és eredeti dokumentumok tanulmányozására.

Helytörténészekkel való beszélgetés, szakirodalom böngészése, levéltári kutatómunka és a latin nyelvű anyag lefordíttatása következett…

“…A hódoltság idején a cigányok nemhogy gondot okoztak volna, hanem kifejezetten hasznot hajtottak a törökellenes harcokban. Csavargó csoportjaik hírszolgáltatást végeztek, kémeik a török mozgásáról tájékoztattak.²⁹ Egyik fő foglalkozásuk a vas- és pléhmunka volt: például fegyverkészítés és -javítás, útkarbantartás.³⁰ A hadseregben fegyvermesteri, tüzéri feladatokat is elláttak, sőt ők jeleskedtek a korabeli hadviselés egyik fontos elhárító “fegyverének”, a lovakat lesántító sulyom gyártásában.³¹  (…)

-Megmutatnád-e a helyet, hol a kiásott testet máskor eltemettétek és elástátok?

-Megmutatnám, nem messze a falutól az erdő alatt egy fiatal tölgyfa mellett nem messze a patakocskától…”

Kiadványom édesapám (Dr. Koczó József) helytörténeti sorozatának részeként jelent meg először 2000-ben.

Most (korlátozott példányszámban) ismét rendelhető: renata.kalman@lettudatos.com

ára: 999 ft

oldalszám: 85

Program: testtartást javító, nyugtató, lazító, energiablokk oldó gyakorlatok, légzőgyakorlatok, jóga nidra

Étkezés: Vegetáriánus ebéd

Helyszín: Vörösmarty M. Ált. Iskola – Szeged, Herke u. 5.

Időpont: 2012. június 9. szombat 9-17.30-ig.

(gyülekezés: 8.45 óra)

Részvételi díj: 5000 ft

Jelentkezés és további információ: Puskás Bea – telefon: 20/5699 690 vagy e-mail: p.bea25@gmail.com

Hozzávalók:

kis fej vöröshagyma

2 db burgonya

1 fehérrépa

1 marék madársaláta

2 ek olaj

1 tk só

Elkészítése:

A hagymát megpirítom az olajon.

Hozzáadom a megtisztított burgonyát és répát.

Felöntöm háromszoros mennyiségű vízzel. Sót adok hozzá.

Mikor puhára főtt, hozzáadom a madársalátát és langyosra hűlve botmixerrel krémesítem.

Tészta:

25 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt

25 dkg finomliszt

25 dkg vaj

1 dl tej

csipet só

1 kávéskanál szódabikarbóna

Töltelék:

1/2 kg túró

2 evőkanál tejföl

3 evőkanál nádcukor

½ citrom leve

1 citrom reszelt héja

5 dkg mazsola

Elkészítése:

Beáztatjuk vízbe a mazsolát. A lisztet elkeverjük a szódabikarbónával és a sóval, majd elmorzsoljuk a vajjal.  Hozzáadjuk a tejet, és összegyúrjuk.

Leszűrjük a mazsolát, majd a hozzávalókat összekeverve elkészítjük a tölteléket.

A tésztát két részre osztjuk. Az egyik felét kinyújtjuk, és sütőpapírral kibélelt tepsibe (30×30 cm méretű) tesszük. A tölteléket egyenletesen rásimítjuk. A tészta másik felét kinyújtva a töltelékre helyezzük.

A tészta tetejét megszurkáljuk, és előmelegített sütőben, 180 fokon 40 percig sütjük.

Kapcsolódó recept:

Házi túró készítése

A többszörösen telítetlen zsírsavak közül jelentős az omega-3 tartalma, ami egy úgynevezett esszenciális zsírsav (a szervezet maga nem képes előállítani, így táplálékkal kell bevinnünk).

Antioxidáns tulajdonságú, azaz megvédi a sejteket a szabad gyökök károsító hatásával szemben. Lassítja a szervezet elöregedését.

Fehérjetartalma az izmok, a csontok és a bőr felépítését szolgálja.

A benne lévő rostok laktatnak és elősegítik, serkentik az emésztést.

Ásványi anyagok közül gazdag kalciumban, vasban, magnéziumban.

Nem tartalmaz glutént, ezért lisztérzékenyek is fogyaszthatják.

A képen cserépbe ültetett chia mag látható.

Recept:

Chia magos saláta

Feltétek:

Falafel

Fűszeres burgonyatekercs

Rántott cukkini

Rántott tofu szezámmagos bundában

Szejtánfalatkák

Szezámos burgonyalabda

Tofuval töltött padlizsán

Zöldséges szamósza

Köretek:

Napraforgós bulgur

Fűszeres sült burgonya

Főételek:

Fűszeres spenót (Sak) sült burgonyakockával

Padlizsános-rizses egytál

Tofus-gabonás egytál

Mártások:

Egyszerű almacsatni

Indiai pikáns paradicsommártás

Napraforgómártás

Főzelékek:

Tejszínes sóskafőzelék

Saláták:

Joghurtos burgonyasaláta

Karalábé-madársaláta

Retek-karalábésaláta

Tavaszi magos saláta

Kenyérfélék:

Csapati

Mini lángosok

Spenótos parata

Aprósütemények:

Darálós keksz

Napraforgós párnácskák

Ribizlis korongok

Sütemények, édes kelt tészta:

Mazsolás kalács

Reform magos briósok

Reszelt túrós

Túrós kocka

Vaníliakrémes-meggyes pite