Az alábbiakban pár évvel ezelőtt írt gondolataimat olvashatják a gyermekek vegetáriánus módon történő neveléséről.
Mivel személyes szűrőmön keresztül vetül le a kép erről a táplálkozási formáról és életmódról, így bizonyára lesznek, akik nem értenek egyet minden sorával. Közelítsenek úgy az alábbi sorokhoz, mint egy lehetséges életformához, felfogáshoz…
8-9 éve vagyok vegetáriánus, négy gyermekem van. Az első várandósságom idején figyeltem fel arra, hogy a szervezetem teljesen elutasítja a húst. Egyszerűen nem kívántam.
Elkezdtem alaposabb ismereteket gyűjteni a témában, s meggyőződtem arról, hogy mind egészségügyi szempontból, mind morális okok miatt nem szeretnék többé húst fogyasztani.
A gyermekeim táplálását pedig már ennek jegyében szeretném megvalósítani.
Egészségügyi érvek:
A húsról a közfelfogás még sajnos ma is azt tartja, hogy nagyon „egészséges”, mert rengeteg hasznos tápanyagot tartalmaz. Nos, igazából fehérjén, B-vitaminon és vason kívül nem tartalmaz „hasznos” összetevőt. Ezeket az anyagokat pedig fedezni tudjuk máshonnan is. Ezért nem szükséges kioltani egy élőlény életét, illetve felesleges megenni a hússal együtt azokat a mérgeket is, amiket tartalmaz.
Hogy melyek ezek a mérgek? Az állatokat különböző hormonokkal etetik ahhoz, hogy minél hamarabb vágásra érettek legyenek.
A vörös húsok vérben gazdagok, a vér pedig bomlásterméket tartalmaz, a már oxigénben szegény, elhasznált vért.
A stressz, ami az állatot egész röpke élete során érte, a hússal együtt bekerül az emberi szervezetbe is.
A máj pedig az állat méregtelenítő szerve. Tehát a csecsemőknek 6 hónapos kortól javasolt máj adása egy mérgekkel teli szerv elfogyasztását szorgalmazza!
Morális érvek:
Az állatok is érző lények, így mint minden más élőlényt, őket is tisztelnünk kellene. Az élet kioltása szerintem nehezen egyeztethető össze egy békére, harmóniára törekvő emberi élettel.
Ha nem is mi magunk végzünk az állattal, nem mi vágjuk el a torkát, közvetve akkor is részesei lehetünk ennek a dolognak, ha megvásároljuk a húst. Sokan nem látják így ezt az összefüggést, mivel napjainkban feldolgozott formában árulják az állati termékeket, s a „piszkos munkát” már elvégezte előttünk más…
Pedig a hús megvásárlásával és fogyasztásával nagyobb termelésre ösztönözzük az ipart. Így közvetve mi is hozzájárulunk ehhez a folyamathoz, ha húst veszünk.
Ugyanígy más, az állatok élete árán előállított termékek esetén: cipő, szőrmebunda, bőrrruha, táska, szarvasbőr szemüvegtörlő stb. is ez a helyzet.
Gazdaságossági érvek:
Kiszámolták, hogy sokkal nagyobb ráfizetés, ha a földterületeteket arra pazarolják, hogy azon takarmányt állítsanak elő, melyet ugye az állatok esznek meg.
Ehelyett ha azon emberek élelmezését szolgáló gabonát termesztenének, akkor sokkal több ember jutna élelemhez. Nem beszélve az állattartás egyéb járulékairól, melyet szintén biztosítani kell: épületek, vágóhidak, feldolgozó üzemek, az összes ott dolgozók bére.
Mindez kiküszöbölhető lenne, ha az ezekre fordított költségeket gabonák, illetve más növények termesztésére fordítanák.
Táplálás
Születéstől 6 hónapos korig - Szoptatás
Ezen időszak alatt fokozottan figyeltem a táplálkozásomra, hisz minden átmegy az anyatejen keresztül. Mivel két embert érint az anya táplálkozása, ezért természetesen nem fogyasztottam alkoholt, illetve olyan ételeket, amik a baba szervezetére nézve károsak lehetnek, pl. nem szabad ilyenkor tisztító vagy salaktalanító teát sem inni.
A kisbabát bánthatják egyes puffasztó ételek, sokan panaszkodnak, hogy a K-betűs zöldségek (kelkáposzta, káposzta, karfiol, karalábé) hasfájást okoznak a gyermeknél illetve egyes gyógyteák is.
Én nem vettem észre ilyen hatást nálunk, ha esetleg nyűgös vagy nyugtalan volt a baba, akkor meggymaggal töltött zsákocskát tettem a pocakjára, illetve édeskömény- vagy mandulaolajjal masszíroztam. Ezen kívül édesköménytea adható még a babának.
Más gyógyteák viszont éppen hogy hasznosak lehetnek, ha fogyasztja azt az anyuka: citromfű, levendula, komló. Ezek relaxáló, pihentető hatásúak.
Nagyon fontos a megfelelő folyadékfogyasztás is: ez történhet víz, gyümölcslé, vagy leves bevitelével.
Mikor a kisbabám 6 hónapos lett, akkor elkezdtem a szilárd ételek bevezetése, az úgynevezett hozzátáplálást. Régen ezt elválasztásnak nevezték, mert elválasztották a szopástól a babát. Ma már arra a megállapításra jutottak az orvosok és a szakemberek IS, hogy érdemes folytatni a szoptatást és csak később -a gyermek igényeit is figyelembe véve- fokozatosan csökkenteni azt. Nekem szerencsére sikerült tovább szoptatni mindegyik gyermekemet.
6 hónapos kortól 2 éves korig
A hozzátáplálás menete
Egyszerre maximum két komponensű ételt kínáltam és kb. 1 hétig adtam, fokozatosan növelve a mennyiséget (először csak néhány kiskanálnyit) majd utána került sorra a következő kombináció.
Elsőként a klasszikusan ismert sütőtök-burgonya páros, vagy burgonya-cékla javasolt.
A legelső zöldségek a következők: burgonya, sütőtök, sárgarépa, cékla, cukkini.
A hüvelyesekkel és a puffasztó -úgynevezett K-betűsekkel- érdemes kicsit várni.
Gyümölcsök közül: alma, körte, meggy, őszibarack az elsőként javasoltak.
Én adtam banánt is, bár van olyan vélemény, hogy a déligyümölcs nem javasolt. A citrusféléket sem igen javasolják, allergizáló voltuk miatt.
Az aprómagvas gyümölcsök (málna, eper, ribizli, kivi) csak később, egyéves kor után következzenek, az aprómagvak miatt, másrészt mert ezek is allergizálhatnak.
Gabonák közül elsőként a glutént nem tartalmazókat vezettem be elsőként: kukorica, barna rizs, köles.
Majd később a gluténtartalmúakat: búza, tönkölybúza, zab, aztán rozs, árpa
Fontos, hogy ahol lisztérzékeny van a családban, ott nagyon körültekintően vezessék be a gluténtartalmú gabonákat. Konzultáljanak szakemberrel arra vonatkozólag, hogy mikor és hogyan történjen mindez.
Nálunk szerencsére nincs ilyen probléma, ezért kb. 7-8 hónapos kortól már adtam gluténtartalmú gabonákat is (búza, tönkölybúza, zab, árpa, rozs)
A gabonákat megőröltem és abban a formában használtam fel. Az őrlés történhet malommal, de ennek híján megteszi egy használaton kívüli kávédaráló is.
A gabonákhoz szokták sorolni a hajdinát is –ami gluténmentes-, bár ez valójában egy pázsitfűféle.
Napi étrendjavaslat:
Reggelire: gyümölcs+gabona: pl. zabpehely+alma
Délben: főzelék pl.: burgonya+cékla
Vacsora: gabona+zöldség: pl. barna rizs+sárgarépa
A főzelékek esetében egy mokkáskanál olajat adtam hozzá és egy pirinyó sót.
Folyadék: az anyatej tökéletesen fedezi a folyadékszükségletet is, de szilárd ételeknél már adható plusz folyadék is. A mi esetünkben ez víz volt illetve ritkán tea: pl. citromfű.
Édesítés:
Mézet egy éves kor alatt nem adtam.
Édesítésre: rizsmaláta szirupot, kukoricamaláta szirupot vagy juharszirupot használtam.
Később pedig aszalt gyümölccsel is édesítettem: aszalt sárgabarack, aszalt szilva.
A fogacskák megjelenésével fokozatosan adható rágni való étel is: pl. nagyobb darabokra hagyott turmixolt étel (botmixerrel) vagy kenyér is adható.
Ilyenkor úgy alakítottam, hogy a gyermek külön is kapjon egy-egy darab zellert, fehérrépát, karalábét, hogy szokja külön-külön is az ízüket, s ne csak egészben, a többivel együtt érezze. Ovis korban sok gyerek nem eszi meg ezeket a zöldségeket, hanem félretologatja a tányérja szélére.
A hüvelyesek:
Pürésített változatban adhatók: bab, borsó, lencse, sárgaborsó, csicseriborsó, aduki bab, mungó bab, vörös lencse. Ezek közül nálunk a vörös lencse és a sárgaborsó a legkedveltebbek.
Hüvelyest és gabonát tartalmazó étel együttes fogyasztása teljes értékű fehérjét eredményez.
Sokan meg szokták megkérdezni, hogy bizonyos aminosavakhoz, melyeket a szervezet maga nem tud előállítani, hogyan jutunk hozzá.
A következő párosítások: hüvelyes és gabona együttes fogyasztása, illetve: olajos magvak és hüvelyes együttes fogyasztása teljes értékű fehérjét eredményez.
Kenyér és péksütemények: érdemes házilag készíteni. Nálunk javarészt teljes kiőrlésű lisztből készülnek, kevés finomliszttel kiegészítve (3/4-1/4 arányban).
Péksütemények közül igen sokféle készülhet: karobos csiga, fahéjas csiga, túrós kifli, almás, mákos, diós kifli…vagy pedig sós változatban megszórva olajos és egyéb magokkal: lenmag, szezámmag, tökmag, napraforgómag, mák, köménymag.
Egyes olajos magvak és a csonthéjasok adásával érdemes 1 éves korig várni, egyrészt a félrenyelés veszélye, másrészt az allergia miatt. A mogyoróval pedig érdemes 2 éves korig, mivel az egyik legerősebb allergén.
Kakaó helyett karobot (szentjánoskenyérmagport használunk, mert előnyösebb az élettani hatása: nem izgatja a szervezetet (a kakaó theobromin tartalmaz, ami stimulálószer), ezenkívül a karob magas vastartalmú (5x több van benne, mint a kakaóban) és nem okoz szorulást sem.
Tejtermékek: csak egy éves kor után javasolt, akkor is óvatosan bevezetni. Érdemes először a savanyított változatokkal kezdeni: joghurt, túró, tejföl.
Tejallergia esetén gabonatej (rizs, zab, szója) illetve magtej (mandula, dió) adható.
Olajok: a hidegen sajtoltakat utólag keverem az ételbe, a sütéshez pedig a nem hidegen préselteket használom.
Zöldfűszerekkel ízletesebbé tehetők az ételek: bazsalikom, rozmaring, oregánó, kakukkfű édeskömény, zsálya, citromfű, menta…. A fűszerek ízhatásukon kívül többnyire emésztést segítő és antiszeptikus tulajdonságokkal is bírnak.
Összességében elmondhatom, hogy nekem a táplálkozásban a visszafelé építkezést kellett megtanulnom, vagyis az összetettebb ételektől elindulva lebontani azokat a minél egyszerűbb alapanyagokra. Az alapanyagok egy részét otthon meg tudom termelni, más részét pedig vesszük, s ezekből készítem el otthon az ételeket.
A kenyér példáján elég jól látszik ez: 10 évvel ezelőtt a boltban vettük a teljes kiőrlésű kenyeret, majd vettünk egy kenyérsütő gépet, s hozzá teljes kiőrlésű lisztet. De ez a liszt elég drága és gyakran molyos is volt. Ezért vettünk egy gabonamalmot, s hozzá gabonát. Ma pedig már a kenyérsütőgépet sem használom, hanem visszatértem a gázsütőhöz.
Kelt: 2006
Töltés...