rss

Gyermeknevelés

Alkategóriák

Iskolai tízórai ötletek

péntek, szeptember 2nd, 2016

A család étkezése  úgy alakul, hogy a gyerekek a tízórait viszik az iskolába, az ebédet pedig otthon költik el. Ha valamelyikük nem végez délben, hanem 1-kor vagy fél 2-kor, akkor bőségesebb tízórait kap.

Kis zsákokat készítettem erre a célra.

Tízóraira vagy házi péksüteményt vagy szendvicset visznek. Esetleg valamilyen gyümölcssalátát kis dobozkában, amit mini favillával lehet megenni.

Folyadéknak citromos gyümölcstea, kókuszkaramell, karobital vagy malátakávé kerül az üvegbe.

Péksütemények közül néhány nálunk népszerű fajta: karobos csiga, szilvalekváros bukta, briós (madárka), áfonyás-szezámos kalács.

A szendvicset megkenem lencsepástétommal, margarinnal (tudom, hogy nem a legjobb választás vagyis nem jó választás, de a vaj az allergia miatt nem mehet, a pálmazsír meg túl „zsíros” állagú), erre jön valami zöldség: cukkinikarika, paprika, illetve egyéb más: tofu (reszelve vagy szeletben) vagy növényi sajt, illetve amelyik eheti, annak sima (tejből készült) sajt.

Paradicsom nem kerül bele, mert szétáztatja a szendvicset, harapni meg kockázatos lenne…

A csíráztatást általában ősztől tavaszig folytatom rendszeresen, így abban a szezonban csíra is kerül a szendvicsekbe.

0 Hozzászólás

Időspórolás, avagy tervezz heti menüt!

kedd, december 8th, 2015

Akik a receptjeimen keresztül ismertek meg annak idején (9-10 éve) biztos tapasztalják, hogy jó pár hónapja (éve) ritkábbak az új receptek. Ennek oka, hogy sok a munkám (masszázs, kineziológia és táplálkozási tanácsadás), ezért egy átlag hétköznap úgy néz ki, hogy reggel 4-5 körül főzök, többnyire egyszerű ételt.

És hétvégén készül ráérősebb, vagy bonyolultabb ebéd.

Ehhez persze ki kellett alakítani egy menetrendet, mert hajnali 4-kor alig lát ki az ember a fejéből, nem még, hogy akkor ötleteljen, hogy mit is főzzön?

Nálam az vált be, hogy hétvégén készítek egy menüsort, amit majd hétfőtől-péntekig főzök, és előre megveszem hozzá szükséges alapanyagokat is pár nappal előtte vagy előző nap.

Az ételek, ahogy írtam egyszerűek, vagy olyanok, amit előző este elő tudok készíteni és főként szezonális alapanyagokból állnak.

Az alábbi menüsorokat ötletadónak szántam, hátha nektek is hasznos, vagy beválik.

Tudnivalók:

Reform vegetáriánus ételeket készítek, ami azt jelenti, hogy nincs bennük hús, tojás (tejszármazék elvétve igen)

A gyerekek itthon ebédelnek

Itthon sütöm a kenyeret is

ŐSZI-TÉLI MENÜSOR

(1.)

HÉTFŐ:
DSCF8003h

Sárgarépa-zeller krémleves

Tökfőzelék+szezámos burgonyafasírt

KEDD:

Brokkoli-zöldborsóleves

Töltött patisszon

SZERDA:

Lebbencsleves

Lencsefőzelék+bundás kenyér (tojás nélkül) *

CSÜTÖRTÖK:

Krumplileves

Paradicsomszószos tészta

PÉNTEK:

Karalábéleves

Köleskoch

(2.)

HÉTFŐ:

Zöldbableves

Krumplifőzelék+zabpelyhes répás fasírt

KEDD:

2009_03160002bParadicsomleves kölessel

Fűszeres burgonyatekercs *

Rizi-bizi

SZERDA:

Gyümölcsleves

Lecsós gomba+üvegtészta

CSÜTÖRTÖK:

Karfiolleves

Spenótos töklapcsánka+petrezselymes burgonya

PÉNTEK:

Gyömbéres vöröslencse krémleves

Paradicsomos-padlizsános indiai egytálétel (szabdzsi)+hajdina

 

Megjegyzés:

Fűszeres burgonyatekercs * – fagyasztani lehet

Évszakhoz kötődő reform receptes kiadványaim:

Tavaszi megújulás receptekkel

Nyári feltöltődés receptekkel

Felkészülés az őszre receptekkel

Téli immunerősítés receptekkel

Megrendelhető a következő e-mail címen: renata.kalman@lettudatos.com

0 Hozzászólás

Nyári szünet reform ételekkel

szombat, június 20th, 2015

Az óvodai és iskolai nyári szünet ideje alatt talán sokaknak fejtörést okoz a napi menü kitalálása. Az alábbi összeállítással néhány ötletet szeretnék adni a változatos és finom fogások elkészítéséhez.

Gyorsan, egészségeset

DSCF8194hA nagy melegben fontos szempont, hogy az étel könnyű, friss, lédús legyen, és ne kelljen hosszú időt eltölteni a tűzhely előtt.

Nyáron nem jelent különösebb problémát az alapanyagok beszerzése, hiszen ilyenkor érik a legtöbb zöldség és gyümölcs.

A szezon első felében érő bogyósokat (málna, szeder, ribizli) a legtöbb gyerek szívesen kóstolgatja.

Fogyasztásukat azért is érdemes szorgalmazni, mert vonzó színüket a bennük található piros, bordó és lila festékanyagok (flavonoidok) adják, melyek egészségvédő hatásúak. Lassítják a szervezet öregedését és egyben nagyon finomak is!

A nyár egyik népszerű gyümölcse, a görögdinnye, magas víztartalmánál fogva egyben kiváló szomjoltó is.

A sárgadinnye és a sárgabarack nemcsak ízletesek, hanem hasznos vitaminforrások is, mindkettő béta-karotint tartalmaz.

Levesek főzés nélkül

A különféle gyümölcslevesek és a friss paradicsomleves akár főzés nélkül is elkészíthető.

A gyümölcsleveseket általában kedvelik a gyerekek. Ezek megszokott elkészítését kicsit módosítva nyersen is fogyaszthatjuk őket. A fűszereket (pl. fahéj, kardamom, vanília, csillagánizs) kevés vízzel felforralva adjuk a nyersen összeturmixolt gyümölcshöz, majd tálaljuk.

Új, és érdekes ízt kapunk, ha a levesek készítéséhez víz helyett kókusztejet használunk.

A főzéssel készülő levesek közül népszerű a zöldborsó-, vagy a zöldbableves. Ez utóbbit tárkonnyal, citrommal, növényi joghurttal ízesítve üde, savanykás ízű fogást kapunk.

A nyár slágere: a lecsó

DSCF8001hA nyári hőségben a gyerekek is kevésbé kívánják a nehezebb ételeket.

Ebédre főzeléket készíthetünk zöldborsó, zöldbab vagy zöld levelesek (sóska, spenót) felhasználásával. Ha sűríteni szeretnénk állagukat, akkor használjunk kevés rizs-, kukoricalisztet, vagy búzakorpát.

Feltétnek rántott zöldséget vagy fasírtgolyókat (szejtán, zöldség) kínálhatunk.

Klasszikus nyári étel: a lecsó. A paradicsom és paprika alapot kiegészíthetjük a gyorsan megfővő bulgurral, hajdinával, vagy kölessel.

A tökfélékből (cukkini, spárgatök) számos főétel készíthető. Paradicsom hozzáadásával raguszerű ételt kapunk, melyhez köretként gabonát vagy újburgonyát adhatunk.

A padlizsán kiválóan társítható paradicsommal és a következő fűszerekkel: bazsalikom, szurokfű, kakukkfű. Tetejére reszelt sajtot szórhatunk.

A napérlelte paradicsomot célszerű minél gyakrabban nyersen fogyasztani, mert lédús, lúgosít (csak nyersen!), valamint sejteket védő anyagot (likopint) is tartalmaz.

Gombócok újszerűen

A gombócok általában népszerűek a gyerekek körében. A szilván kívül a töltelék lehet más gyümölcs is, pl. meggy, barack. Zsemlemorzsa helyett pedig búzacsírába hempergethetjük.

A túrógombócot kölesgombóccá alakíthatjuk, ha túró helyett kölesből készítjük. Mazsolával, kókusszal kiegészítve, joghurttal leöntve, finom eredményt kapunk.

Gyorsan elkészíthető ételek közé tartoznak a főtt tészták. A „milánói makaróni” készülhet darált hús helyett paradicsomos kölessel vagy zöldséges raguval is.

Grill-parti

RicsiA gyerekek általában szívesen segítkeznek a szabadtéri főzések előkészületeiben. Érdekesebb, vonzóbb lehet számukra az étel, ha az bográcsban készül; például rizses lecsó, szejtánpörkölt, vagy paprikás krumpli gabonakolbásszal.

Grillezhetünk, illetve nyárson süthetünk különféle zöldségeket (padlizsán, paprika, burgonya, hagyma, cukkini, zsenge csöves kukorica).

Az ízesítésnél az európai növényeken túl keleti fűszerek (római kömény, görögszéna, kurkuma) használatával is próbálkozhatunk.

A kihagyhatatlan édességek

Sütemények közül választhatjuk a gyümölcsdarabokkal megszórt kavart tésztákat, vagy a különféle pitéket (meggyes, ringlós, barackos).

A fagylalt, mint szezonális jeges édesség, házilag is elkészülhet! Gyümölcsfagylalthoz gyümölcs, víz, fűszerek, és tetszés szerinti édesítő anyag (nádcukor, nyírfacukor) szükséges.

A tej alapú fagylaltoknál a tejet növényi tejekkel (rizstej vagy kókusztej) is kiválthatjuk.

Strand-ételek

A strandok elmaradhatatlan ételeit (lángos, pizza) otthon is előállíthatjuk csemetéinknek. Ha kerülni szeretnénk a bő olajban történő sütést, a lángost sütőben is süthetjük. Igaz így inkább lepényszerű eredményt kapunk.

A pizzákat változatos feltéttel gazdagíthatjuk, sajt helyett reszelt tofut vagy őrölt mandulát is használhatunk.

Nyári szomjoltók

DSCF8079hNapi folyadékszükségletünk fedezésére legjobb a tiszta, tisztított víz. Nyáron kiváló szomjoltó még a limonádé, illetve a menta- vagy a citromfűital.

E két utóbbit rövid forrázással készítjük, leszűrés után ízesítve (citrom, nádcukor) kínáljuk.

Különleges ital készíthető virágokból pl. rózsasziromból, szintén rövid forrázással.

Fontos, hogy ezek alapanyagai tiszta és permetmentes helyről származzanak!

Friss gyümölcsökből gyümölcscentrifugálás után gyümölcslevet kapunk, melyet tetszés szerint vízzel hígíthatunk.

Ismerkedés a főzéssel!

Tízóraira vagy uzsonnára könnyű turmixokat készíthetünk tej vagy növényi tej, és gyümölcs felhasználásával. Ezeket édesíthetjük és fűszerezhetjük fahéjjal, vaníliával, kardamommal.

Nyáron sokszor csak késő délutánra jön meg a gyerekek étvágya. Uzsonnára könnyű péksüteményt kínálhatunk, pl. kukoricalisztes pogácsa, fahéjas csiga.

Érdemes kihasználni az időt és a nyár adta lehetőséget arra, hogy a gyerekek minél többféle gyümölcsöt, zöldséget, gabonát, illetve belőlük készülő ételt megismerjenek. Jó alkalom lehet arra is, hogy megtanuljanak néhány egyszerű fogást elkészíteni.

Életmód kiadványok:

Tavaszi megújulás receptekkel

Nyári feltöltődés receptekkel

Kapcsolódó írás: Főzés nyaraláskor

0 Hozzászólás

Főzés nyaraláskor – egyszerű nyári ételek

péntek, június 20th, 2014

Nyaraláskor felmerülhet a kérdés, -főleg, ha gyerek(ek) is van(nak) a családban- hogy miként oldjuk meg az étkezést, ha nem szeretnénk folyamatosan étterembe járni vagy gyors ételt fogyasztani, viszont rendelkezésünkre áll egy, legalább alapszinten felszerelt főzőhelyiség?

Természetesen egy másik igen fontos szempont, hogy ne kelljen órákat eltölteni a főzéssel, hanem az étel gyorsan elkészíthető legyen.

Én levespárti vagyok, többek között azért is, mert a leves, télen melegít, nyáron csillapítja szomjat, laktat, ugyanakkor nem terheli meg a szervezetet, s legfőképpen: folyadékot juttat a szervezetbe.

Tavasztól kezdődően nincs nehéz dolgunk leves-fronton, mert viszonylag könnyű beszerezni egy marék friss zöldséget és máris készen van a leves!

Leves alapanyagok:

Zöldborsó

Zöldbab

Karalábé

Karfiol

Brokkoli

Uborka

Vegyes zöldség

Paradicsom

Gyümölcs

A gyümölcslevesekhez nincs szükség másra, mint magára a gyümölcsre, némi fűszerekre (fahéj, vanília, szegfűszeg, ánizs, csillagánizs, kardamom stb. -ilyenkor nyáron érdemes kevésbé fűszeresre készíteni) és esetleg egy kevés tejszínre a sűrítéshez.

Főételként készülhet valamilyen gyorsan kivitelezhető főzelék:

Zöldborsó

Zöldbab

Burgonya

Kelkáposzta

Sóska, spenót stb.

Tök

Feltét:

Rántott zöldségek (patisszon, cukkini, tök, karfiol, padlizsán) vagy tofu

Ezek a feltétek szerepelhetnek önmagukban is -köret vagy főzelék nélkül- valamilyen idényzöldségből készült salátával.

Egytálétel:

Zöldségekből készült raguszerű egytálételek

(nálunk verhetetlen hármas egységet alkot a: padlizsán-paradicsom-spenót)

Lecsó

Paprikás krumpli

Tészták:

(grízes, krumplis, paradicsomszószos)

Gombócok (barackos, ringlós, szilvás)

Ha indiai fűszerek is kerülnek az úti csomagunkba, akkor bővülhet a repertoár, mert ugyanazon (zöldség) alapanyagokból indiai fűszerekkel egy teljesen más ízhatású ételt kapunk, mint ahogy megszoktuk. Ha ráadásul még wokban is készül az étel akkor még hangulatosabb. Pl.: padlizsános szabdzsi

Az  édességeket sem kell nélkülöznünk gyorsan és egyszerűen elkészülnek:

Meggyes-mákos sütemény

Karobos/kakaós kocka

Tippek:

Ha a kertet választjuk a főzés színteréül, akkor az étel bográcsban is elkészülhet: paprikás krumpli (tofuval vagy gabonakolbásszal, vagy ezek nélkül), lecsó (rizzsel, kölessel)

Grillezhetünk vagy nyárson is süthetünk zöldségeket (padlizsán, paprika, burgonya, cukkini, kukorica, hagyma).

0 Hozzászólás

A reggeli

szombat, október 12th, 2013

Biztosan sokunkban felmerül időnként a kérdés, hogy mit is adjunk reggelire vagy vacsorára csemeté(i)nknek, ami egészséges, ugyanakkor a gyermek szívesen meg is eszi azt. Télen, mikor rövidebbek a nappalok, sötétek a reggelek, nehezebben indul a nap. Ilyenkor különösen nagy szükség van valamilyen „fűtőanyagra” a szervezetnek. Fontos lenne minden nap reggelivel indulni az óvodába, iskolába, munkahelyre. Éhgyomorral nehéz megfelelően összpontosítani az órákon, vezetés közben vagy az irodában.  Ugyanakkor lényeges szempont, hogy a reggeli ne legyen túl nehéz illetve ne gyorsan felszívódó szénhidrátot vagy egyszerű cukrot (ilyen például a kizárólag finomított lisztből készült kenyér, péksütemény illetve  az édes italok pl. kakaó)  tartalmazzon, hanem összetett szénhidrátot.

Miért?

Az egyszerű szénhidrátok fogyasztásakor a vér cukorszintje hirtelen megemelkedik, majd gyorsan lezuhan, ami fáradtságot okoz.

Összetett szénhidrátot tartalmaznak a -legalább részben- teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér- és péksüteményfélék. Ezek egyik előnye az, hogy lassan szívódnak fel, így egyenletes energiát biztosítanak a szervezet számára. Emellett egyéb jótékony hatásaik is vannak (pl. rosttartalom, vitaminok). Mivel ez a típusú szénhidrát fokozatosan szívódik fel, így egyenletes szinten tartja a vércukrot, ezáltal pedig teljesítőképességünk is egyenletesebb lesz.

Ugyanide tartoznak a natúr gabonapelyhek és a teljes gabonaszemet tartalmazó őrlemények is.

Felmerülhet a kérdés, hogy mit kenjünk a kenyérre?

Választhatjuk a vajat, a margarint, a fűszeres olajakat illetve a különféle pástétomokat.

Ez utóbbi alatt természetesen a

hüvelyesből,

zöldségből,

magvakból készült pástétomot értem.

Néhány pástétom-alap:

karfiol, brokkoli, bab, lencse, sárgarépa, tökmag, szezámmag, napraforgómag, olívabogyó, padlizsán, köles stb.…ezek mindegyikéből más és másfajta pástétom készülhet!

Receptek:

Magpástétom

Szezámos padlizsánkrém

Lencsepástétom

0 Hozzászólás

Gyermekek táplálása és a reformkonyha

szerda, április 3rd, 2013

Hagyományos étkezést követő családban nevelkedtem.  Az egészséges életmód és táplálkozás első gyermekem születésével, a várandósság idején vált fontossá életemben.

Érdekelni kezdett az ételek beltartalma, jelentősége és egészségvédő szerepe, más lett a szemléletmódom.

Táplálkozásomat és főzésemet egészséges, növényi alapú ételekből alakítottam ki.

Ezzel párhuzamosan környezetemben és életvitelemben is a természetes eredetű dolgokat kezdtem előnyben részesíteni. A tisztítószerek, kozmetikumok, házi gyógymódok területén is erre törekedtem.

Ismereteimet olyan tanulmányokkal és képzésekkel bővítettem, melyek az ember testi-lelki-szellemi egyensúlyát segítik elő.

Természetes volt számomra, hogy születendő gyermekeim táplálását és nevelését is ezzel összhangban valósítom meg.

4 gyermek édesanyjaként, ha meg kell fogalmaznom, hogy miért követem ezt az étkezést és életformát, akkor erre az a válaszom, hogy számomra ez segíti elő az egyensúlyt és a harmóniát testi, lelki és szellemi vonatkozásban.

Test-lélek-szellem

A helytelen táplálkozás fizikai szempontból betegségek kialakulását vonhatja maga után, pl. elhízás, mozgásszervi, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, daganatos megbetegedések. Ha ezek elkerüléséért tudunk tenni, akkor mindenképpen érdemes!

Az elfogyasztott étel viszont nemcsak testünkre van hatással, hanem kedélyállapotunkra, lelkivilágunkra és szellemünkre is.

Ha megfigyeljük, magunk is tapasztalhatjuk, hogy a különböző típusú ételek másként hatnak viselkedésünkre, de gondolkodásunkra is!

Egyesektől frissek és mozgékonyak leszünk, gyorsan jár az agyunk, mások fogyasztása után viszont fáradtságot, lustaságot vagy éppen nyugtalanságot, izgatottságot tapasztalunk.

Ha az étel friss, látványra, illatra és ízre kellemes, akkor testünk és tudatunk számára is ezeket a hatásokat közvetíti. Szervezetünkben működik egyfajta ösztön, mely vonzódik a természetes és éltető jellegű dolgokhoz.

Építsünk ételekből házat!

Ha az egyes ételcsoportokat felhasználva házat építenék, akkor annak alapját gabonákból, gyümölcsökből és zöldségekből alakítanám ki.

Kiegészítő részeit (tető, kémény) pedig tejtermékek, magvak képeznék.

Gabonák, mint energiaforrások

A gabonafélék elsősorban energiát adó táplálékok, legfontosabb tápanyagai a szénhidrátok.

Vitaminok közül megtalálható bennük a B1-, B2-, E-vitamin. Az idegrendszerre és a bőrre számos előnyös hatást gyakorolnak.

Hüvelyesekkel együtt fogyasztva ún. teljes értékű fehérjét képeznek. Ugyanez mondható el az olajos magvak és hüvelyesek párosításáról is.

Köretként használhatjuk a kölest, árpát, zabot, hajdinát, quinoát, amarántot.

A gabonákból kenyérfélék is készíthetők. A kenyér minősége függ a gabona feldolgozási módjától, azaz, hogy a szemeket hántolják-e vagy sem.

A hántolás nélküli, teljes kiőrlésű lisztből készülő termékek egyenletesebb energiaszintet biztosítanak, mint a fehér lisztből készülők, rostjaik révén pedig elősegítik az emésztést.

A gabonákat az alapján is megkülönböztetjük, hogy tartalmaznak-e sikért (fehérje) avagy sem.

Glutént tartalmazók: búza, tönkölybúza, árpa, rozs, zab

Gluténmentesek: köles, rizs, kukorica, hajdina, amarant, quinoa

Zöldségek és a gyümölcsök

A zöldségek és gyümölcsök nagy része természetes állapotában, hőkezelés nélkül fogyasztva a legértékesebb a szervezet számára.

A gyümölcsökben és zöldségekben lévő színanyagok fontos szerepet játszanak az egészség szempontjából. A legismertebb közülük a zöld színű klorofill, mely minden növényben megtalálható.

Zöldségek

A tavasz első növényeitől, az ún. ehető gyomoktól (pitypanglevél, tyúkhúr) kezdve, egész nyáron át őszig, folyamatosan van friss zöldség a szabad földben.

Télen a vermelt fajták (pl. sütőtök, fekete retek, cékla, burgonya) állnak rendelkezésre.

A csírák az ősztől tavaszig terjedő időszakban jutnak fontos szerephez. Ezek az apró zöld növények valóságos energiabombák. Koncentráltan tartalmazzák az élethez, növekedéshez szükséges vitaminok és ásványi anyagok tárházát.

Gyümölcsök

A gyümölcsök a vitaminok természetes forrásai az emberi szervezet számára.

C-vitamint tartalmaznak: eper, ribizli, meggy. A lila színű gyümölcsökben (pl. áfonya, fekete szőlő, fekete ribizli) lévő flavonoidok megkötik a szervezetben lévő szabad gyököket, ezáltal  lassítják az öregedési folyamatot.

Lényeges, hogy minél több zöldséget és gyümölcsöt megismerjenek a gyerekek, és természetes formájukban naponta fogyasszák őket.

Magvak

Csonthéjasok: dió, mogyoró, mandula, pisztácia, kesudió, paradió, kókusz

Olajos magvak: mák, szezámmag, tökmag, napraforgómag, lenmag, fenyőmag

Értékes vitaminokat (B1-, E-vitamin) és ásványi anyagokat (pl. csonterősítő kalcium, magnézium, cink, szelén) tartalmaznak.

Az olajos magvak jelentős része antioxidánsban gazdag, melyek ellensúlyozzák a szabad gyököket és segítik megőrizni a szervezet fiatalságát.

A magvakat saláták, pástétomkrémek, sütemények készítéséhez használhatjuk.

Fogyasztásuk során viszont vegyük figyelembe, hogy magas olajtartalmuk növeli kalóriaértéküket is.

A natúr (ízesítés nélküli) változatokat részesítsük előnyben!

Tejtermékek

A tejről megoszlanak a vélemények. Ha tejet fogyasztunk, fontos, hogy ne hormonkezelt állattól származzon. A savanyított tejtermékek jobban emészthetők: kefir, joghurt.

A tejet növényi tejjel is helyettesíthetjük, pl. rizstej, zabtej, kölestej, kókusztej.

A növényi tejek alternatívát jelentenek azok számára, akik szervezete érzékeny az állati eredetű tejek valamely összetevőjére, vagy akik az egészség szempontjából előnyösebbnek tartják ezek fogyasztását.

Évszakok és ételek

Ételeink alapanyagait célszerű az adott évszakokhoz igazítani, azaz idénynövényeket fogyasztani.

A saját szezonjában érett növényekben több a tápanyag. Ezenkívül nem kezelik érésgyorsítókkal, melynek során ízetlen, kényszerérett gyümölcs vagy zöldség lesz az eredménye.

Nyáron a könnyedebb lédús, hűsítő  jellegű (gyümölcs, zöldség, tejtermék), télen pedig a melegítő hatású (gabona és hüvelyes) hozzávalókból készült ételeket részesítsük előnyben.

Ízletes fogások egészségesen

Az ebéd általában két fogásból áll, a levest egytálétel vagy főzelék feltéttel egészíti ki.

A leves csillapítja éhségünket, illetve segít fedezni szervezetünk folyadékigényét.

Nyáron frissít és hűsít például a gyümölcs- vagy paradicsomleves, télen melegít a száraz babból készült leves.

A főzelékekről ne az iskolai menzák lisztes-rántásos emlékei jussanak eszünkbe. Hiszen alapanyagukat tekintve a zsenge zöldborsótól kezdve bármilyen zöldségből (pl. zöldbab, tök, burgonya, spenót) készülhetnek.

A hüvelyesből készülő főzelékek (lencse, cifra bab, gyöngybab stb.) jobban laktatnak, de fontos tudni róluk, hogy egyes fajtákat főzés előtt be kell áztatni.

Ha sűrítésre van szükség, akkor a hagyományos lisztes változat helyett alkalmazhatunk joghurtot, búzakorpát, zabpelyhet is.

Sütemények

Édességeket készíthetünk sütés és hőkezelés nélkül is, gyümölcsök, aszalványok, darált csonthéjasok vagy olajos magvak felhasználásával.

A főzéssel, sütéssel készülő reformédességek általában tojás nélkül készülnek, és nagy százalékban tartalmaznak teljes kiőrlésű lisztet.

A magas fehérjetartalmú lisztek pl. tönkölybúzaliszt, jobban „tartanak”, a péksütemény vagy tészta magasabbra emelkedik sütés közben.

Édesítésre a hagyományos fehér cukor helyett használható pl. nádcukor, nyírfacukor (xilit), méz, valamint  aszalványok (mazsola, aszalt szilva, sárgabarack, meggy stb.).

Konyhai alapanyagok

Olajok

A sütés-főzés során használatos olajok közül a pálma-, kókusz,- és olívaolajok előnyös tulajdonságai közé tartozik, hogy jobban hevíthetők, és nem avasodnak olyan könnyen, mint pl. a napraforgó, vagy a repceolaj.

A hidegen sajtolt olajokban (lenolaj, szőlőmagolaj, búzacsíra, tökmagolaj, kendermag) a kíméletes eljárás során megmaradnak a vitaminok, ásványi anyagok és antioxidánsok.

Ezekben lehetőleg ne süssünk-főzzünk, mert összetételük hátrányos módon megváltozik, hanem utólag keverjük a már elkészült ételekhez.

A túl sok és felesleges só vizet köt meg a szervezetben és hosszabb távon megbetegedéseket okozhat: vesekő, magas vérnyomás, ízületi problémák.

A sómennyiség csökkentésével egyre jobban fogjuk érezni az ételek valódi ízét.

Léteznek sós ízhatású fűszerek, pl. zeller, petrezselyem, vasfű.

A tengeri só, de még inkább a  Himalaja só számít a legtisztább helyről származó természetes sónak. Lúgosító hatásán kívül, a szervezet számára szükséges 84 ásványi- és nyomelemet is tartalmazza.

 Fűszerek világa

A fűszerekről azt tartják, hogy karaktert adnak az ételeknek.

A fűszerek ízhatásukon kívül emésztést elősegítő és antiszeptikus tulajdonságokkal is rendelkezhetnek, az édeskömény például serkenti az emésztést, a gyömbér fertőtlenít.

A zöldfűszerek napjainkban ismét népszerűek, kertben vagy balkonládában is termeszthetők (bazsalikom, szurokfű, rozmaring).

Ha a gyerekek is részt vesznek ebben a tevékenységben, akkor gyorsan megszerethetik és elsajátíthatják a kertészkedés első lépéseit.

Beszerzés, vásárlás

A készen kapható termékek feldolgozottsági foka egyre magasabb, hiányoznak belőlük az eredeti táplálkozás-élettani értékek.

Helyette tartósítószert, ízfokozót, színezéket tartalmazhatnak.

Ételeink alapanyagait célszerű vegyszermentes, tiszta környezetből beszerezni. A biotermékeknek szigorú előírásai vannak.

A növénytermesztésben tilos a szintetikus növényvédő szerek és a műtrágyák használata. Helyettük természetes növényvédő szereket és természetes trágyát (pl. csalánlé) alkalmaznak.

A biogazdálkodásban tilos a génmanipuláció.

Hátrányuk, hogy áruk jóval magasabb, mint a hagyományos termékeké.

Megoldást jelenthet ismerős termelőtől, megbízható árustól vásárolni, vagy magunk megtermelni élelmiszerünk legalább egy részét.

Főzés és tudatállapot

Ételkészítéskor a hangulatnak és a tudatállapotnak is szerepe van. Lényeges, hogy a főzés ne mechanikusan, kényszerből történjen, hanem odafigyeléssel, tudatossággal.

Az örömteli, pozitív és szeretetteljes gondolatok az ételek ízében is érződnek.

 

0 Hozzászólás

Nyári menütippek

kedd, július 31st, 2012

Az alábbiakban könnyen elkészíthető nyári ételeket gyűjtöttem össze. A szünidőben nálunk ezek a legnépszerűbbek.

Reggeli:

Müzli vagy kenyér, mint máskor, valamilyen idényzöldséggel.

A rávaló lehet vaj, biomargarin, pálmazsír, fűszeres olívaolaj, avokádó, pástétomkrém)
Idényzöldség: retek, paprika, paradicsom, uborka stb.

Italnak gyümölcstea, víz, esetleg tej (növényi).

Tízórai:

Délelőtt gyümölcs vagy puffasztott pehely (Buláta, vagy köles), pogácsa.

Ebéd:

Leves:

a nyári fajták egyike (gyümölcsleves, krémleves, karfiolleves, zöldbab-, zöldborsó, újkrumpli, vegyes zöldség, fejtett bab stb. Ilyenkor ritkábban készítek például szárazbabot vagy hagyományos lencsét. A vörös lencse és a sárgaborsó viszont előfordul a melegben is.

Főétel:

Főzelék: zöldborsó, zöldbab, krumpli stb.

hozzá valamilyen feltét: rántott zöldségek pl. cukkini, karfiol stb. vagy pakora

Zöldséges főétel: lecsó, rakott krumpli, paprikás krumpli, zöldborsós tarhonya, fűszeres padlizsán paradicsommal vagy valamilyen szabdzsi (indiai fűszerezésű egytálétel) rizzsel

Tésztaféle: „tojásos” nokedli (tojás helyett olajon kevés kurkumával megpirított morzsolt tofu), pizza, főtt tészta (pl. spenótos-paradicsomos tészta vagy „milánói”) vagy valamilyen gombóc (meggyes, barackos).
Amelyik ételhez illik, ahhoz saláta: uborka, paprika, paradicsom.

Uzsonna:

Gyakran készül valamilyen sütemény, kelt tészta, fagylalt. Ez következhet ebéd után, a délután folyamán.

Kerti „strandoláskor” pedig elengedhetetlen kellék a lángos, főtt kukorica stb.
Italnak pedig limonádé vagy rózsavizes frissítő.

Vacsora:

Gyümölcsjoghurt (tej vagy növényi tej gyümölccsel összeturmixolva), valamilyen harapnivalóval, ami lehet kenyér, kifli vagy péksütemény.

(én nagyon gyakran a délről maradt levest eszem vacsorára)

Pástétomkrém receptek:

Szezámos padlizsánkrém

Lencsepástétom

2 hozzászólás

Vegetáriánus gyermekek étkezése

vasárnap, május 9th, 2010

Sokan felteszik nekem a kérdést,  hogy: akkor mit esztek? Mit adsz reggelire, uzsonnára a gyerekeidnek?

Az alábbi írás néhány évvel ezelőtt (2008) egy velem készült riportban hangzott el a Civil Rádióban.

Reggeli
Nálunk mindig van reggeli. Sok család nem ér rá reggelizni, vagy nem tartja fontosnak. Így többnyire az iskolában az első vagy a második tízpercben eszik először a gyerek. Igaz, hogy kicsit korábban kell felkelni, ha reggelizni akarunk, de a nap így úgy indul, hogy közösen leülünk az asztalhoz és reggelizünk. A reggeli legtöbbször kenyér valamivel megkenve és valami rávalóval.

Margarin, növényi pástétom (mely olajos magvakból készül)
Fűszeres olaj

Ehhez eszünk télidőben fekete retket, csírákat (retekcsíra, vöröshere, lucerna, zsázsa).
illetve aki akar az ehet Veganézt (vega majonéz)

Tavasztól persze ehhez hozzájön a salátalevél, a piros retek, nyáron a paprika, paradicsom.
Italnak: gyümölcstea, vagy esetleg gyógytea. Illetve rizstejes karamell és növényi tejszínes malátakávé. Mindenki mást szeret, úgyhogy általában mindhárom ital elkészül.

Gyümölcstea: alma, hibiszkusz
Gyógytea: citromfű, bodza

Tízórai
Iskolás gyermeknek mit lehet csomagolni tízóraira? Mindenképpen érdemes olyan ételt, amit könnyen meg tud enni, energiát ad neki, szomjúságát is oltja. Túl sok macerával járót ne adjunk neki, vagyis olyat, amit túl nagy dobozba kell tenni, vagy ami szétkenődhet, vagy átharaphatatlan stb. tehát például ne legyen túl vastag a kenyér. Szendvicskrémek: vaj, margarin, pástétomkrémek (magvakból: tökmag, szezámmag, lenmag készült pástétomok, brokkolikrém)
Erre rakhatunk sajtot, növényi sajtot, zöldséget: retek, paprika, reszelt sárgarépa, csírák…
Péksütemény: karobos csiga, bukta
Gyümölcsöket is tehetünk: banán (nagyon laktató, energiát ad), alma,
Más gyümölcs esetén: barack, körte, sárgadinnye, narancs: otthon szeljük fel, vágjuk apró darabokra és egy kis zárható fedelű dobozkába tegyük.
A szalvétát ne felejtsük ki.
Italnak: többnyire víz, gyümölcstea, bodzaüdítő
Néhány apró kekszet is szoktam berakni, ha tovább marad bent, pl. fél 2-ig. Ilyenkor elosztja a szünetekre az ételt: egyikben gyümölcsöt eszik, a másikban két kekszet fogyaszt el.
Túl nagy lakmározásra nincs is ideje, mert nem hosszú a 10 perc…

(A témáról bővebben: Iskolai tízórai ötletek)

Ebéd
Mindig van leves és második. Télen a leves sokszor készül hüvelyesből (sárgaborsó, zöldborsó, tarkabab, gyöngybab, vörös lencse, hagyományos lencse, mungó bab), illetve téli zöldségekből: sütőtök, cékla, káposzta, zeller.
Sokszor nem igen fűlik ezekhez a foga a gyereknek, tehát a cékla, káposzta. Jó módszer krémlevest készíteni, így csak az összízt fogja érezni, s  nem tologatja ki a tányérjáról a káposztacsíkokat vagy a cékladarabokat.
Gabonából készült levesek: Vagy úgy ahogy van, beleszórom a forrásban lévő ízesített levesalapba a gabonát, vagy levesbetétet készítek belőlük.

A második: főzelék+feltét vagy köret+feltét vagy egytálétel
Főzelék: krumplifőzelék, sóska, zöldbab, borsó, kelkáposzta
Feltét: Rántott padlizsán, rántott karfiol, illetve egyéb rántott zöldségek, rántott szejtán, rántott tofu, fasírtok (vegyes zöldség fasírt, gombafasírt, lapcsánka,

Köretek:
Gabonák: búza, tönkölybúza, árpa, rozs, zab, kukorica, hajdina, köles, barna rizs, amaránt

Miért fontosak a gabonák?
Lassan felszívódó szénhidrátot tartalmaznak, energiát adnak, laktatnak, vitaminok sorát (B1, B2, E-vitamin) tartalmazzák.

Illetve az ételtársítás, komplettálás miatt, ugyanis:
A hüvelyest és gabonát tartalmazó étel együttes fogyasztása teljes értékű fehérjét eredményez.
Sokan ezt szokták megkérdezni, hogy bizonyos aminosavakhoz, amiket a szervezet maga nem tud előállítani, azokhoz hogyan jutunk hozzá.

Ezt a következő párosítással: hüvelyes+gabona
egyszerű: borsófőzelék egy szelet barna kenyérrel

illetve olajos magvak és hüvelyes fogyasztásával:
lenmag, szezámmag, tökmag, napraforgómag

Egytálétel: paprikás krumpli (tofu, gabonakolbász), rakott krumpli, zöldséges ételek (indiai szabdzsi)

Uzsonna-vacsora

Turmix (natúr joghurtból gyümölccsel)
Kásák: ez zabpehelyből vagy kölesből vagy búzadarából készül, mégpedig úgy, hogy növényi tejjel vagy tejjel felfőzöm és ízesítjük: fahéjjal, karobporral.
Édesítés: mézzel vagy rizsmalátával, kukoricasziruppal, juharsziruppal, de lehet cukorral is.
Palacsinta: liszt, víz, só, olaj


A táplálkozás fontosságáról:

Sokan értetlenül állnak az előtt, hogy miért kell ennyit foglalkozni táplálkozásunkkal, hisz generációk nőttek fel szalonnán, húson, tojáson és fehér liszttel, cukorral készült ételeken.
Ha ez valóban így lenne megfelelő és követendő, akkor ma a népesség javarésze erőtől és egészségtől kicsattanó életnek örvendene…De sajnos ez nem így van.
A nem megfelelő táplálkozás betegségek sokaságát vonhatja maga után: Mozgásszervi betegségek, szív- és érrendszeri megbetegedések, daganatok, idegrendszeri problémák, kedélybetegségek, elhízás, kóros soványság, folytatni lehetne a sort…

Számomra azért fontos a táplálkozás milyensége, minősége, mivel úgy gondolom, hogy a tudatos táplálkozás kihat egész lényünkre, egyrészt fizikai testünkre: ebből épülnek fel a sejtjeink, no meg ezt örökítjük tovább utódainknak, illetve az előbb említett okok miatt, a test egészségi állapotának biztosítása miatt, betegségek elkerülése, csökkentése céljából.
Másrészt a fizikai testen kívül lelkivilágunkra és szellemünkre is hatással van az elfogyasztott táplálék: számos megfigyelés és tapasztalat bizonyítja, hogy a különböző típusú ételek másként hatnak gondolkodásunkra és cselekedeteinkre. Egyesektől friss és könnyed lesz a gondolkodásunk, mások fogyasztása után pedig fáradtságot, tunyaságot, agresszivitást tapasztalunk.

0 Hozzászólás

Vegetáriánus gyereknevelés (várandósságtól a hozzátáplálásig)

vasárnap, május 9th, 2010

Az alábbiakban pár évvel ezelőtt írt gondolataimat olvashatják a gyermekek vegetáriánus módon történő neveléséről.
Mivel személyes szűrőmön keresztül vetül le a kép erről a táplálkozási formáról és életmódról, így bizonyára lesznek, akik nem értenek egyet minden sorával.  Közelítsenek úgy az alábbi sorokhoz, mint egy lehetséges életformához, felfogáshoz…

8-9 éve vagyok vegetáriánus, négy gyermekem van. Az első várandósságom idején figyeltem fel arra, hogy a szervezetem teljesen elutasítja a húst. Egyszerűen nem kívántam.
Elkezdtem alaposabb ismereteket gyűjteni a témában, s meggyőződtem arról, hogy mind egészségügyi szempontból, mind morális okok miatt nem szeretnék többé húst fogyasztani.
A gyermekeim táplálását pedig már ennek jegyében szeretném megvalósítani.

Egészségügyi érvek:
A húsról a közfelfogás még sajnos ma is azt tartja, hogy nagyon „egészséges”, mert rengeteg hasznos tápanyagot tartalmaz. Nos, igazából fehérjén, B-vitaminon és vason kívül nem tartalmaz „hasznos” összetevőt. Ezeket az anyagokat pedig fedezni tudjuk máshonnan is. Ezért nem szükséges kioltani egy élőlény életét, illetve felesleges megenni a hússal együtt azokat a mérgeket is, amiket tartalmaz.
Hogy melyek ezek a mérgek? Az állatokat különböző hormonokkal etetik ahhoz, hogy minél hamarabb vágásra érettek legyenek.
A vörös húsok vérben gazdagok, a vér pedig bomlásterméket tartalmaz, a már oxigénben szegény, elhasznált vért.
A stressz, ami az állatot egész röpke élete során érte, a hússal együtt bekerül az emberi szervezetbe is.
A máj pedig az állat méregtelenítő szerve. Tehát a csecsemőknek 6 hónapos kortól javasolt máj adása egy mérgekkel teli szerv elfogyasztását szorgalmazza!

Morális érvek:

Az állatok is érző lények, így mint minden más élőlényt, őket is tisztelnünk kellene. Az élet kioltása szerintem nehezen egyeztethető össze egy békére, harmóniára törekvő emberi élettel.
Ha nem is mi magunk végzünk az állattal, nem mi vágjuk el a torkát, közvetve akkor is részesei lehetünk ennek a dolognak, ha megvásároljuk a húst. Sokan nem látják így ezt az összefüggést, mivel napjainkban feldolgozott formában árulják az állati termékeket, s a „piszkos munkát” már elvégezte előttünk más…
Pedig a hús megvásárlásával és fogyasztásával  nagyobb termelésre ösztönözzük az ipart. Így közvetve mi is hozzájárulunk ehhez a folyamathoz, ha húst veszünk.
Ugyanígy más, az állatok élete árán előállított termékek esetén: cipő, szőrmebunda, bőrrruha, táska, szarvasbőr szemüvegtörlő stb. is ez a helyzet.

Gazdaságossági érvek:
Kiszámolták, hogy sokkal nagyobb ráfizetés, ha a földterületeteket arra pazarolják, hogy azon takarmányt állítsanak elő, melyet ugye az állatok esznek meg.
Ehelyett ha azon emberek élelmezését szolgáló gabonát termesztenének, akkor sokkal több ember jutna élelemhez. Nem beszélve az állattartás egyéb járulékairól, melyet szintén biztosítani kell: épületek, vágóhidak, feldolgozó üzemek, az összes ott dolgozók bére.
Mindez kiküszöbölhető lenne, ha az ezekre fordított költségeket gabonák, illetve más növények termesztésére fordítanák.


Táplálás

Születéstől 6 hónapos korig –  Szoptatás
Ezen időszak alatt fokozottan figyeltem a táplálkozásomra, hisz minden átmegy az anyatejen keresztül. Mivel két embert érint az anya táplálkozása, ezért természetesen nem fogyasztottam alkoholt, illetve olyan ételeket, amik a baba szervezetére nézve károsak lehetnek, pl. nem szabad ilyenkor tisztító vagy salaktalanító teát sem inni.
A kisbabát bánthatják egyes puffasztó ételek, sokan panaszkodnak, hogy a K-betűs zöldségek (kelkáposzta, káposzta, karfiol, karalábé) hasfájást okoznak a gyermeknél illetve egyes gyógyteák is.
Én nem vettem észre ilyen hatást nálunk, ha esetleg nyűgös vagy nyugtalan volt a baba, akkor meggymaggal töltött zsákocskát tettem a pocakjára, illetve édeskömény- vagy mandulaolajjal masszíroztam. Ezen kívül édesköménytea adható még a babának.

Más gyógyteák viszont éppen hogy hasznosak lehetnek, ha fogyasztja azt az anyuka: citromfű, levendula, komló. Ezek relaxáló, pihentető hatásúak.
Nagyon fontos a megfelelő folyadékfogyasztás is: ez történhet víz, gyümölcslé, vagy leves bevitelével.

Mikor a kisbabám 6 hónapos lett, akkor elkezdtem a szilárd ételek bevezetése, az úgynevezett hozzátáplálást. Régen ezt elválasztásnak nevezték, mert elválasztották a szopástól a babát. Ma már arra a megállapításra jutottak az orvosok és a szakemberek IS, hogy érdemes folytatni a szoptatást és csak később -a gyermek igényeit is figyelembe véve- fokozatosan csökkenteni azt. Nekem szerencsére sikerült tovább szoptatni mindegyik gyermekemet.


6 hónapos kortól 2 éves korig

A hozzátáplálás menete

Egyszerre maximum két komponensű ételt kínáltam és kb. 1 hétig adtam, fokozatosan növelve a mennyiséget (először csak néhány kiskanálnyit) majd utána került sorra a következő kombináció.
Elsőként a klasszikusan ismert sütőtök-burgonya páros, vagy burgonya-cékla javasolt.

A legelső zöldségek a következők: burgonya, sütőtök, sárgarépa, cékla, cukkini.
A hüvelyesekkel és a puffasztó -úgynevezett K-betűsekkel- érdemes kicsit várni.

Gyümölcsök közül: alma, körte, meggy, őszibarack az elsőként javasoltak.
Én adtam banánt is, bár van olyan vélemény, hogy a déligyümölcs nem javasolt. A citrusféléket sem igen javasolják, allergizáló voltuk miatt.

Az aprómagvas gyümölcsök (málna, eper, ribizli, kivi) csak később, egyéves kor után következzenek, az aprómagvak miatt, másrészt mert ezek is allergizálhatnak.

Gabonák közül elsőként a glutént nem tartalmazókat vezettem be elsőként: kukorica, barna rizs, köles.
Majd később a gluténtartalmúakat: búza, tönkölybúza, zab, aztán rozs, árpa
Fontos, hogy ahol lisztérzékeny van a családban, ott nagyon körültekintően vezessék be a gluténtartalmú gabonákat. Konzultáljanak szakemberrel arra vonatkozólag, hogy mikor és hogyan történjen mindez.

Nálunk szerencsére nincs ilyen probléma, ezért kb. 7-8 hónapos kortól már adtam gluténtartalmú gabonákat is (búza, tönkölybúza, zab, árpa, rozs)

A gabonákat megőröltem és abban a formában használtam fel. Az őrlés történhet malommal, de ennek híján megteszi egy használaton kívüli kávédaráló is.

A gabonákhoz szokták sorolni a hajdinát is –ami gluténmentes-, bár ez valójában egy pázsitfűféle.

Napi étrendjavaslat:

Reggelire: gyümölcs+gabona: pl. zabpehely+alma
Délben: főzelék pl.: burgonya+cékla
Vacsora: gabona+zöldség: pl. barna rizs+sárgarépa

A főzelékek esetében egy mokkáskanál olajat adtam hozzá és egy pirinyó sót.

Folyadék: az anyatej tökéletesen fedezi a folyadékszükségletet is, de szilárd ételeknél már adható plusz folyadék is. A mi esetünkben ez víz volt illetve ritkán tea: pl. citromfű.

Édesítés:
Mézet egy éves kor alatt nem adtam.
Édesítésre: rizsmaláta szirupot, kukoricamaláta szirupot vagy juharszirupot használtam.
Később pedig aszalt gyümölccsel is édesítettem: aszalt sárgabarack, aszalt szilva.

A fogacskák megjelenésével fokozatosan adható rágni való étel is: pl. nagyobb darabokra hagyott turmixolt étel (botmixerrel) vagy kenyér is adható.

Ilyenkor úgy alakítottam, hogy a gyermek külön is kapjon egy-egy darab zellert, fehérrépát, karalábét, hogy szokja külön-külön is az ízüket, s ne csak egészben, a többivel együtt érezze. Ovis korban sok gyerek nem eszi meg ezeket a zöldségeket, hanem félretologatja a tányérja szélére.

A hüvelyesek:

Pürésített változatban adhatók: bab, borsó, lencse, sárgaborsó, csicseriborsó, aduki bab, mungó bab, vörös lencse. Ezek közül nálunk a vörös lencse és a sárgaborsó a legkedveltebbek.

Hüvelyest és gabonát tartalmazó étel együttes fogyasztása teljes értékű fehérjét eredményez.
Sokan meg szokták megkérdezni, hogy bizonyos aminosavakhoz, melyeket a szervezet maga nem tud előállítani, hogyan jutunk hozzá.

A következő párosítások: hüvelyes és gabona együttes fogyasztása, illetve: olajos magvak és hüvelyes együttes fogyasztása teljes értékű fehérjét eredményez.

Kenyér és péksütemények: érdemes házilag készíteni. Nálunk javarészt teljes kiőrlésű lisztből készülnek, kevés finomliszttel kiegészítve (3/4-1/4 arányban).

Péksütemények közül igen sokféle készülhet: karobos csiga, fahéjas csiga, túrós kifli, almás, mákos, diós kifli…vagy pedig sós változatban megszórva olajos és egyéb magokkal: lenmag, szezámmag, tökmag, napraforgómag, mák, köménymag.

Egyes olajos magvak és a csonthéjasok adásával érdemes 1 éves korig várni, egyrészt a félrenyelés veszélye, másrészt az allergia miatt. A mogyoróval pedig érdemes 2 éves korig, mivel az egyik legerősebb allergén.

Kakaó helyett karobot (szentjánoskenyérmagport használunk, mert előnyösebb az élettani hatása: nem izgatja a szervezetet (a kakaó theobromin tartalmaz, ami stimulálószer), ezenkívül a karob magas vastartalmú (5x több van benne, mint a kakaóban) és nem okoz szorulást sem.

Tejtermékek: csak egy éves kor után javasolt, akkor is óvatosan bevezetni. Érdemes először a savanyított változatokkal kezdeni: joghurt, túró, tejföl.

Tejallergia esetén gabonatej (rizs, zab, szója) illetve magtej (mandula, dió) adható.

Olajok: a hidegen sajtoltakat utólag keverem az ételbe, a sütéshez pedig a nem hidegen préselteket használom.

Zöldfűszerekkel ízletesebbé tehetők az ételek: bazsalikom, rozmaring, oregánó, kakukkfű édeskömény, zsálya, citromfű, menta…. A fűszerek ízhatásukon kívül többnyire emésztést segítő és antiszeptikus tulajdonságokkal is bírnak.

Összességében elmondhatom, hogy nekem a táplálkozásban a visszafelé építkezést kellett megtanulnom, vagyis az összetettebb ételektől elindulva lebontani azokat a minél egyszerűbb alapanyagokra.  Az alapanyagok egy részét otthon meg tudom termelni, más részét pedig vesszük, s ezekből készítem el otthon az ételeket.

A kenyér példáján elég jól látszik ez: 10 évvel ezelőtt a boltban vettük a teljes kiőrlésű  kenyeret, majd vettünk egy kenyérsütő gépet, s hozzá teljes kiőrlésű lisztet. De ez a liszt elég drága és gyakran molyos is volt. Ezért vettünk egy gabonamalmot, s hozzá gabonát. Ma pedig már a kenyérsütőgépet sem használom, hanem visszatértem a gázsütőhöz.

Kelt: 2006

2 hozzászólás